Szinte kizárt, hogy megfelelő hatékonysággal működik majd, a kormány megalomániás elképzelései szerint létrehozandó óriási állami rezsivállalat, amely egy cégen belül kezelné az egész országban az összes közműszolgáltatást. Ilyen próbálkozások már voltak a szocializmus ideje alatt, valamennyi kudarcba fulladt, és mindez hatalmas összegbe került a társadalomnak – nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert, az önkormányzati gazdálkodással és szaktanácsadással fogalakozó Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezető igazgatója. A közgazdász elmondta: világszerte általánosan elfogadott az úgynevezett gazdaságos üzemméret fogalma. Ez azt jelenti, hogy egy adott tevékenységtípusban a túl kicsinek számító vállalkozások életképtelenek.
Ám ugyanez igaz a túlzottan nagy cégekre is, aminek a létrehozatalát jelenleg a kormányzat tervezi. Az óriási rezsiholding, - amely a hulladékszállítástól a villamosenergia, az ivóvíz, a csatorna és a gázellátáson, illetve a kéményseprésen keresztül távhőszolgáltatásig valamennyi közüzemi tevékenységet felügyelné - ugyanis nagy valószínűséggel egy öncélú, saját magáért létező hatalmas pénznyelővé válik. Miután a kabinet által tervezett léptékben már szinte bizonyosan egy irányíthatatlan, átláthatatlan és gazdaságtalan állami tröszt jön létre. Amihez hasonlóak a rendszerváltás előtt sorra omlottak össze saját tehetetlenségük alatt, jelentős gazdasági károkat hagyva a lakosságra.
A hatalmas, új rezsicég szinte bizonyosan több problémát okoz majd, mint amennyit megold – véli Kovács Róbert.
Ismeretes: a Fidesz-kormány azt tervezi, hogy szocialista mintára egyetlen nagy állami „rezsiholdingot”, vagyis trösztöt hoz létre a jövő év tavaszáig, amely egy cégen belül nyújtja az alapszolgáltatásokat, szedi be valamennyi közüzemi díjat, és kezeli a lakosság pénzét. Ennek az utópista kommunista elképzeléseket idéző állami gigásznak a felügyelete alatt állnak majd az államosított közszolgáltatások, s a pénz begyűjtésében kulcs szerepet kap majd az állami posta. A megszerzett pénzügyi források kezelése pedig az állami bankok, illetve ugyancsak állami irányítás alá kerülő takarékszövetkezetek privilégiuma lesz. Így egy általunk megkérdezett szakértő megfogalmazása szerint a lakosság pénze, és a begyűjtött gigászi adathalmaz „bölcsőtől, a koporsóig” a Fidesz felügyelete alatt mozog és marad majd.
Minden korábbinál nagyobb lehetőséget adva a kormánypárt kezébe a gazdasági folyamatok politikai érdekből történő manipulációjára, az adatgyűjtésre, a pénzek eltüntetésre, a „sógor-komaságon” alapuló állás osztás további elburjánzására, és a minden eddiginél ellenőrizhetetlenebb korrupcióra. A sajtóhírek szerint a holding márciusban indul, az állami kézbe került Főgáz lesz a báziscég, a tevékenységében közreműködik a posta, a díjbeszedő és a kormányablakok, a vállalat hatáskörét pedig fokozatosan bővítenék majd áram- és távhőszolgáltatással, később pedig egyéb rezsicégekkel. Így idővel az állami holding fennhatósága kiterjedhet akár víz, csatorna, szemétszállítás szolgáltatásra, illetve bármi másra, amit éppen a kormány szükségesnek talál.
Sokba kerül majd a közművállalat
A kormány tárgyal egy egyetemes (lakossági) piacon ma aktív áramszolgáltató megvételéről is, legalábbis erre lehet következtetni a területet felügyelő Német Lászlóné államtitkár legutóbbi nyilatkozatai alapján. Az Orbán-kormány hiába sulykolja a már évek óta lakosság elméjébe, hogy pusztán attól olcsóbb lesz bármilyen közszolgáltatás, hogy azt állami kézbe veszik. Ez egyszerűen nem igaz – állítja Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint attól nem kerül kevesebbe például a földgáz, hogy azt egy állami vállalat forgalmazza.
A világpiaci beszerzési árakat, a nemzetközi tőzsdei jegyzéseket ugyanis a magyar kormány aligha képes befolyásolni. A Magyarország által vásárolt mennyiség – hozzávetőleg évi 8 milliárd köbméter – ugyanis olyan kicsi, hogy annak súlya elenyésző még az európai piachoz mérten is. Az pedig kifejezetten káros gazdasági folyamatokat gerjeszt, ha az állam a jelenlegihez hasonlóan piactorzító módon erőszakosan beavatkozik az árak alakításába – jegyzi meg a kutató. A mesterségesen leszorított árak ugyanis a pazarlást segítik. Emellett ahhoz vezetnek, hogy nem azok fizetnek a szolgáltatásokért, akik igénybe veszik.
A szakember szavait alátámasztja, hogy például a távhő árának a csökkentését az áramfogyasztóktól beszedett plusz pénzből finanszírozza a Fidesz-kabinet. A távhő fogyasztók „segélyezése” évente mintegy 60 milliárd forintjába kerül a villamosenergia felhasználóknak. A többi közüzemi tarifa lefaragásának a költségeit – például a szemét, vagy az ivóvíz díjak csökkentését – pedig az összes család nyakába teszi a Fidesz, különböző extra adók formájában. Ezeket a közterheket pedig a közgazdasági szakértők számítása szerint mintegy 80 százalékban az alacsony keresetűek viselik. Miközben az eddigi rezsicsökkentésből származó megtakarítás ugyancsak nyolcvan százaléka a legmagasabb jövedelmű 20 százaléknál csapódik le.
Hozzáértők szerint ez a Fidesz rezsiátverésének az egyik legjellemzőbb mozzanata. Vagyis, - hangsúlyozzák a szakértők egybehangzóan – a lakosság vagy fogyasztóként, vagy adófizetőként, de meg fizeti a közszolgáltatások árát. A különbség az, hogy abban az esetben, ha a lakosság ügyfélként fizet, akkor csak az általa igénybevett szolgáltatások árát számlázzák ki. Míg akkor, ha a fizetés áttételesen közteher formájában történik, akkor az „ügyintézési felár” miatt többet kell fizetniük az embereknek, ráadásul nem a saját fogyasztásuk arányában.