Már tegnap cáfolta a Fidesz - saját ügyvezető alelnöke - Kósa Lajos szerdai kijelentését, amely szerint az idei helyhatósági választásokkal bevezetett, négy helyett ötéves önkormányzati ciklus csak 2024-ig tart majd, utána ismét négy évre választhatunk majd polgármestereket és önkormányzati képviselőket. Kósa fejtegetése szerint így ezután kétévente, felváltva lesznek a parlamenti és az önkormányzati választások.
Hozzátette, így "arra kényszerítjük magunkat, hogy kétévente forduljunk a választókhoz". Csakhogy a fideszes Gulyás Gergely tegnap az Indexnek azt mondta, nincs olyan kormányzati szándék, hogy újra átalakítsák a nemrég megváltoztatott választási rendszert. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke emlékeztetett: az önkormányzati ciklusok ötéves időtartama az alaptörvénybe is bekerült, ezt pedig nem módosítják a közeljövőben. Hivatalos Fidesz-közlemény, illetve sajtótájékoztató azonban nem cáfolta Kósa ötletét, így egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz alelnöke "félrebeszélt", lehetséges, hogy csak kifecsegett valamilyen meglévő ötletet.
Az eset miatt úgy tűnik, az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos kormánypárti szándékok egyelőre nem egyértelműek, vagyis a korábban kiszivárgott, bejelentett ötletek sincsenek kőbe vésve. Ahogy a fideszes Kocsis Máté felvetése sem, aki nemrég kijelentette: javasolni fogja az újraválasztott Tarlós István főpolgármesternek, hogy fontolja meg: ne is legyenek frakciók a fővárosi közgyűlésben, mivel a közgyűlés többsége - a 33 főből 20 - kerületi polgármesterekből, köztük a Józsefvárost vezető Kocsisból áll össze, tehát "az érdekek nem pártalapon, hanem kerületi alapon szerveződnek".
A frakcióalakításhoz szükséges létszámot egyébként csak a Fidesz-KDNP (17 képviselő) és az MSZP (5 képviselő) érte el. Lapunk úgy értesült, hogy Kocsis valójában Tarlós szándékait árulta el - ráadásul sajtóhírek szerint a főpolgármester Kocsist szeretné utódjául -, mivel Budapest első embere nem szeretne erős Fidesz-frakciót a közgyűlésben. Az előző ciklusban ugyanis a kormánypárti képviselőcsoport többször is eléfeküdt Tarlós elképzeléseinek, bár csak a főpolgármesterrel együtt volt egyfős többségük az ellenzékkel szemben.
A fővárosi közgyűlés fideszes képviselői között eddig is sok kerületi polgármester volt, akik közül csak kevesekkel volt jó munkaviszonya a főpolgármesternek. A 2011-ben Fidesz kerületi vezetői által alakított Budapesti Önkormányzatok Szövetséget (BÖSZ) - amelybe nem hívták meg - Tarlós "súlytalan gittegyletnek" nevezte. A Belváros akkori polgármesterével, a fideszes Rogán Antallal pedig állítólag kifejezetten rossz volt Tarlós viszonya, mivel sajtóhírek szerint Rogán még a 2010-es választás előtt arra vágyott, hogy pártja őt indítsa a főpolgármesteri tisztségért.
Az idei országgyűlési választás után azonban már éppen Rogán beszélt arról, hogy ha Tarlós győz az októberi választáson, akkor kérésére a Fidesz megerősítené a főpolgármesteri intézményt. Tarlós pedig a választások előtt többször kijelentette, hogy vétójogot szeretne az átalakított fővárosi közgyűlés döntéseivel szemben, hogy - a személyi kinevezések ügyében mindenképp - "az ésszerűtlen döntéseket meg tudja akadályozni". Az Origo információi szerint azonban a főpolgármesteri vétójog nem lenne korlátlan: a vétó alkalmazása után második alkalommal már Tarlósnak is el kellene fogadnia a közgyűlés döntését, de időkorlátot építenének a rendszerbe, vagyis ugyanaz a javaslat nem lenne azonnal ismét beterjeszthető.
Arról viszont egyelőre semmilyen információ nincs, hogy a Fidesz belefog-e Budapest régóta ígért közigazgatási reformjába. Az idei parlamenti választási győzelem után áttolt fővárosi választási "reform" megerősítette a kerületi polgármesterek politikai befolyását, emiatt úgy tűnik, a kormánypártoknak megfelel a közigazgatási széttagoltság és a gyenge főpolgármester. Ha a közgyűlési változtatásokon túl is hozzányúl a Fidesz a jelenlegi rendszerhez, akkor valószínű, hogy a már évekkel ezelőtt kidolgozott, Tarlós István és Kósa Lajos által is korábban előadott terveket gondolják újra. Készült egy változat erős fővárosi önkormányzatra "szimbolikus" jelentőségű kerületekkel, illetve csupán alárendelt igazgatási kirendeltségekkel, továbbá elkészült a "city koncepció" több variációja is.
Atkári János: a vétó nem sokat ér
Puha eszköz lenne Tarlós István kezében a főpolgármesteri vétó, mert csak késleltetni tudná az általa nem támogatott közgyűlési döntéseket - mondta lapunknak Atkári János. Demszky Gábor volt főpolgámester-helyettese, Tarlós egykori tanácsadója szerint a nyilvánosságra került tervekből az látszik, hogy csak az a kérdés, mennyi idő telhet el egy megvétózott közgyűlési javaslat újbóli beterjesztéséig. A fővárosi frakciók megszüntetésének ötletéről Atkári úgy vélekedett, a tervet felvető Kocsis Máténak abban igaza van, hogy a kerületi polgármesterek mindig is a kerületük érdekeit fogják képviselni a közgyűlésben. Mivel azonban pártok jelölésével választották meg őket, nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül pártjuk irányvonalát. A frakciók megszüntetése pusztán egy eleve rossz városvezetési szerkezetből fakadó, logikus lépés, de attól még ugyanúgy káros lenne. Sőt, Atkári szerint pártfrakciók nélkül tovább nehezedne a főpolgármester helyzete.
A volt tanácsadó szerint Tarlós az elmúlt négy évben nagyon korlátozottan tudott számítani a fővárosi Fidesz-frakcióra, csak 3-4 kormánypárti képviselőben tudott megbízni. Viszont jól tudott együttműködni a három jobbikos képviselővel, illetve a háttérben olykor MSZP-s támogatást is tudott szerezni tervei keresztülviteléhez. Atkári szerint Tarlós ügyes "kamarilla-politikát" folytatott, hiszen beszélő viszonyban volt az ellenzéki képviselőkkel, és mivel mindössze egyfős többsége volt a Fidesz-frakciónak a közgyűlésben, az ellenzéki háttértámogatás megszerzésével rábírhatta a kormánypártiakat a számára kedvező döntésekre.
Kósa Lajos ötletét a "felezőidőben" - vagyis a parlamenti választások után mindig két évvel tartandó - önkormányzati választások tervét Atkári nem tartotta elvetendőnek. A volt főpolgármester-helyettes szerint így az országos politikát valamennyire el lehetne határolni a helyi politikától. Ez elsősorban országos szempontból lenne hasznos, hiszen - mivel négyévente egy éven belül vannak az országgyűlési és a helyhatósági választások - a magyar kormányok tipikusan a választási ciklus első felében racionalizálnak, azaz megszorítanak, majd a ciklus utolsó évében "elengedik a gyeplőt". Ha viszont a pártoknak kétévente meg kellene méretniük magukat a választópolgárok előtt, az talán felelősebb, kiegyensúlyozottabb kormánydöntéseket eredményezhetne - tette hozzá.
Horváth Csaba: szükség van frakciókra
Szükség van a főpolgármesteri vétójogra - jelentette ki lapunknak Horváth Csaba. A szocialisták fővárosi listavezetője szerint másképpen lehetetlen lenne megakadályozni, hogy a 17 új fideszes kerületi polgármester ne szakítsa tizenhétfelé Budapestet. Horváth, aki eddig az MSZP fővárosi frakcióját vezette, arra emlékeztetett, hogy az előző ciklusban a kormánypárti polgármesterek által gyakran pénteken előterjesztett, Budapest számára előnytelen jogszabályokat már hétfőn megszavazták, ezzel komoly összegeket vettek el másoktól.
Miután nem biztos, hogy a kerületek vezetői nem akarják majd a saját városrészüket előnyben részesíteni - és ennek érdekében nem akarnak megkérdőjelezhető alkukat kötni - jó, ha a főpolgármester a vétóval visszatarthatja őket. Horváth szerint korábban a három budapesti szocialista polgármester nem vett részt az effajta alkukban, de a fideszesek Tarlós Istvánnal szemben is keresztülvitték akaratukat. Ilyen volt egyebek mellett az idegenforgalmi adó egységesítése, amit még 2011-ben Rogán Antal erőltetett át.
Horváth abszurd felvetésnek tartja a fővárosi frakciók megszüntetését az új közgyűlésben. Úgy vélte, Kocsis Máté ötlete csak az ellenzék elhallgattatására szolgál. A 23 kerületi polgármester közül 22 pártokhoz tartozik, a Fidesz is a kormánypárt üzeneteit közvetítette az önkormányzati kampányban, így mindenki számára nyilvánvaló, hogy a budapesti testületben javarészt a pártokhoz tartozó polgármesterek ülnek, a kompenzációs listákról pedig csak kormánypárti és ellenzéki jelöltek kerültek a közgyűlésbe.
Horváth elmondta, ha nincs frakció, kevesebbszer szólalhat fel az ellenzék és pénzük sem lesz szakértőkre. A polgármesterek mögött ott az apparátus, a listás képviselőknek azonban ez nem áll a rendelkezésére. Kocsis a MSZP-s politikus szerint már kijelentette, hogy az ötlet nincs "kőbe vésve", ezért Horváth reméli, hogy eláll ettől a Fidesz. Kósa Lajosnak az önkormányzati választásokra vonatkozó elképzelését azonban Horváth ésszerűnek tartja, annál is inkább, mert hasonló elképzelésük a szocialistáknak is volt.
Karácsony Gergely
Ilyen alapon a pártokat is meg lehetne szüntetni - mondta lapunknak Karácsony Gergely, a PM társelnöke. Zugló frissen megválasztott polgármestere is arról beszélt, ha nem lesznek frakciók a fővárosi közgyűlésben, a listáról bekerült, többségében ellenzéki képviselők nem fognak tudni dolgozni. Mögöttük nem áll apparátus és a szakértőket sem tudják majd megfizetni, ami elfogadhatatlan. Hozzátette, Kocsis Máté Józsefvárosban már felszámolta a képviselőcsoportokat.
A főpolgármesteri vétójogra Karácsony szerint szintén szükség van Budapesten. Ez ugyanis erősebb demokratikus felhatalmazást ad a főváros közvetlenül megválasztott vezetőjének. Az önkormányzati választások esetleges eltolásáról azt mondta: tipikus fideszes logika, hogy állandóan "csűrni, csavarni kell a rendszert".