A bíró álláspontja szerint az első, a nyáron elfogadott devizahiteles törvény több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
Az ítélőtábla - hasonlóan az evoBank és a Porsche Bank ügyében kihirdetett végzéshez - az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól.
Az Ítélőtábla tegnap tárgyalta a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. fellebbezését is, ebben ügyben is meglepő ítélet született: a testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül. A CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében másodfokon a "szokásos" ítélet született: október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését az Ítélőtábla.
A devizahiteleseket érintő elszámolásról szóló MNB-rendelet az elszámolási törvény hatálybalépését (november 1-jét) követően, a jövő hónap elején lép életbe. A rendeletben leírt módszertan alapján kell majd a bankoknak az árfolyamrés semmisége és a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódosítások miatt együttesen elszámolniuk - mondta tegnap Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
A módszertan alapelve - a túlfizetések előtörlesztésként való elszámolása - önmagában könnyen átlátható, azonban a speciális esetek (a nem teljesítő hitelek, a kedvezmények, az egyedi banki konstrukciók) elszámolása összetett szabályok előírását igényli, emiatt az MNB folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Így az elszámolással kapcsolatos MNB-rendelet hatályba lépésekor a bankok már széleskörű információval fognak rendelkezni a módszertan részleteiről - fűzte hozzá az igazgató.
A külföldi tulajdonú bankok időközben a kormányzati álláspontról kaphattak tájékoztatást. A Magyar Nemzet értesülése szerint már másodszor tárgyalt az Erste Group vezérigazgatójával Orbán Viktor kormányfő szeptember utolsó napjaiban. Forrásuk szerint a devizahiteles-csomag terhei lehettek terítéken, de szóba kerülhetett a pénzintézet esetleges kivonulása is.
A mostani tárgyalás nem az első volt a devizahiteles-csomag miatt nehéz helyzetbe került pénzintézetek vezetőivel. Szintén a Magyar Nemzet szeptember közepén arról írt, hogy Orbán és Lázár informális tárgyalásokon legkevesebb két – devizahiteles ügyben érintett – banknál igyekezett kipuhatolni, meddig hajlandók elmenni a devizahitelek jövő évi forintosítása során. A Figyelő egy héttel később két pénzintézetet nevesített (Raiffeisen és Erste). Az érintett bankok nem kommentálták az értesülést.
