Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény hivatalosan felkéri Magyarországot: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó, egyes szerződéses jogaikat megszüntető jogszabályával kapcsolatban.Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Ezek a szerződésben rögzített, alapvető szabadságjogok csak "kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban" korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük - olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklási részében.
Az első vitatott rendelkezés egy 2013. decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. "Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől" - állapította meg a brüsszeli intézmény.
Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint a haszonélvezeti szerződések megszüntetése kapcsán kifejtettekhez hasonló aggályokat vet fel. Az Európai Bizottság felkérése úgynevezett felszólító levél formáját ölti, ami az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.
Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar jogszabályt, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt.
Az Európai Bizottság, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog tiszteletben tartásán, rendszerint havonta egyszer, csomagban dönt arról, hogy különböző tagországokkal szemben milyen jogi kötelezettségszegési eljárást indít, helyez át más szakaszba, illetve szüntet meg. Ezúttal a testület 140 döntést hozott, azon belül 39 indoklással alátámasztott véleményt fogalmazott meg a tagállamok címére, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Tizenegy esetben a brüsszeli intézmény az EU luxembourgi székhelyű bíróságához utalta az ügyet.
A miniszter közleményében örömét fejezte ki, hogy Brüsszel fellépett a "jogfosztás ellen", egyúttal a minél előbbi konstruktív megoldást szorgalmazta.
A dokumentum szerint a brüsszeli határozat "csupán a jogsértési eljárás első lépése". Andrä Rupprechter reményét fejezte ki, hogy Magyarország mostantól figyelembe veszi az érintett osztrák gazdák aggályait is. "Nem történhet meg, hogy az osztrák gazdák kártérítés nélkül elveszítsék befektetéseiket" - fogalmazott közleményében a miniszter és hozzátette: tíz évvel az uniós csatlakozás után Magyarországnak is be kell tartania végre az uniós előírásokat.
A földtörvénnyel kapcsolatos eljárásindítás mellett lépett a brüsszeli bizottság egy másik magyar vonatkozású ügyben is. Indoklással alátámasztott vélemény formájában felszólította Magyarországot, hogy módosítsa azon jogszabályát, amely - megítélése szerint - az uniós egységes piaci szabályokkal ellentétes módon korlátozza a más tagállamokból nyújtott gépjármű-lízingelési szolgáltatásokat.
A más tagállamból lízingelt gépjárművek regisztrációs adójának meghatározásakor ugyanis az uniós jog értelmében a nemzeti hatóságoknak az adó összegét az adott gépjármű saját területükön történő használatával időarányosan kell kiszámítaniuk. A magyar gépjármű-regisztrációs adó azonban csak a legalább 100 gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatok esetében alkalmaz ilyen arányos számítást. A kevesebb gépjárművel rendelkező külföldi lízingvállalatoknak bizonyos körülmények között a regisztrációs adó teljes összegét meg kell fizetniük a Magyarországon lízingelt gépjárműveik után. Az Európai Bizottság megítélése szerint ez a feltétel aránytalan mértékben korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
Amennyiben a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, a brüsszeli bizottság keresetet indíthat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán.