Nimetz legutóbb júliusban járt Athénban és Szkopjéban, s reményét fejezte ki, hogy sikerül mindkét fél szempontjából elfogadható módon lezárni a névvitát. A múltbéli tapasztalatokból kiindulva azonban ez nem ígérkezik gyors folyamatnak, hiszen több mint két évtizede megoldatlan konfliktusról van szó. Görögország területi követeléseket lát a Macedónia elnevezésben. Szkopje ugyanakkor nem hajlandó elfogadni a görög módosítási javaslatokat, mert úgy véli, ez az ország identitása elleni támadás. Az ellenállás másik oka, hogy Görögország szerint a szláv ajkú macedónoknak semmi közük sincs Nagy Sándor örökségéhez. Kiro Gligorov egykori macedón elnök 1993-ban elfogadta azt a javaslatot, amely szerint ideiglenesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) lesz az ország neve. Ezzel a feltétellel vették fel Szkopjét az ENSZ-be.
A kérdésben egyik fél sem volt hajlandó engedni. A vita odáig fajult, hogy Athén 2008-ban megakadályozta Macedónia NATO-tagságát.