Mint arról a vs.hu korábban írt, a tanárként dolgozó, belvárosi Fidesz-tag azután tett feljelentést az ügyészségen - ami alapján nyomozás indult a norvég állam támogatásait kiosztó civil szervezetek ellen -, hogy a kormánypárti napilap június 23-i cikkében arról olvasott: korábbi munkaadója, Matiszlovicsné Horváth Éva, a SZERSA Oktatási Központ vezetője is tagja volt a Norvég Civil Alapok támogatásairól döntő bírálóbizottságnak.
Bár Tényi a kihallgatás elején azt vallotta, az ügyben személyesen nem érdekelt vagy elfogult, vallomásából kiderült: 2013 januárjában Matiszlovicsné kirúgta őt az iskolából, ami miatt állítása szerint "nincs benne harag". A tanár azonban nem említette, hogy azért rúgták ki a SZERSA-tól, mert Tényi rendszeresen politizált az óráin. Elbocsátása után közveszéllyel fenyegetés miatt indult ellene eljárás, miután a Facebookon egy Bagdad bombázásáról készült fényképpel üzent néhány diáknak, ezzel a szöveggel: "nagyjából ez marad az iskolából is".
Tényi a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűnözés elleni főosztályán tett vallomást, amelyből kiderült, hogy pusztán azért vált számára gyanússá Matiszlovicsné szerepe, mert ő is dolgozott pályázatíróként, és "szerezhetett esetleg a SZERSA részére is pénzt így, mind nemzetközi, mind uniós, mind magyar pénzalapból származóan". Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egyik nyilatkozata után pedig "felmerült benne a gyanú", hogy a pályázók és a bírálók ugyanabból a körből kerülhetnek ki az Ökotárs pályázatain - vallotta Tényi. Ráadásul a tanár korábban azt nyilatkozta, hogy a SZERSA-t illetően tett bejelentést a Fővárosi Főügyészségen, költségvetési csalás jogcímén, ennek ellenére az V. kerületi rendőrség az Ökotárs ellen indított nyomozást, és a feljelentés-kiegészítésbe már a sikkasztás gyanúja is bekerült.
Kérdés, hogyan vehette komolyan az ügyészség Tényi feljelentését, amikor az kizárólag a Magyar Nemzet információin alapult.
A vádhatóság korábban is többször tagadta, hogy sajtóhírek alapján indítaná eljárásait. A választási jogsértéseket bizonyító "Kubatov-videó" kapcsán például a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) arra hivatkozva nem indított nyomozást, hogy "a kialakult gyakorlatnak megfelelően, a médiában megjelent sajtóhírek nyomán" hivatalból nem vizsgálódnak. Ennek ellenére lapunk 2012-ben feltárta, hogy az erzsébetvárosi "ingatlanpanama-ügyben" egy 2010. március 1-jén kelt, hivatalos főügyészségi feljegyzés a Magyar Hírlap egyik cikkre hivatkozott. A "sajtóhír" ekkor komoly hivatkozási alap volt a KNYF-en, hiszen a hűtlen kezelés bűntettének "gyanúját keltő" adatként szerepelt az iratban, ráadásul az ügyészség hozzátette, a tanácsadásról ők maguk "semmilyen irattal" nem rendelkeznek.