Másfél évi kihagyás után, a választásokhoz időzítve, az igényekhez képest csekély összegű pályázatokat írt ki a kormányzat. Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően februárban egy munkahelyteremtő pályázattal, az önkormányzati voksolás előtt pedig október 10-én a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus első pályázataival állt elő az Orbán kabinet.
A legutóbbi kiírás szerint a 9 pályázat keretében összesen 120 milliárd forintra jelentkezhetnek az érdeklődők. A hivatalos megfogalmazás szerint a középpontban a vállalkozások állnak, de valójában a meghirdetett összegnek nagyjából csak az ötödét vihetik a kis- és közepes vállalkozások (kkv).
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter miközben elismerte egy korábbi interjúban, hogy az uniós pénzek nélkül "egészen kritikus lenne a helyzet," azt is hozzátette, hogy a Brüsszeltől kapott forrás "nem az unió pénze, azzal arányos, amit befizetünk a közös kasszába, és amit a multinacionális vállalatok kivisznek az országból".
A legnépszerűbb az eszközbeszerzési és kapacitás-bővítési pályázat, melyet várhatóan a feldolgozóiparban működő vállalkozások vehetnek majd igénybe. A vissza nem térítendő támogatás teljes összege 8,5 milliárd forint. Ez az összeg körülbelül 200 pályázó támogatására lesz elegendő, és pályázatonként 10-100 millió forint összegű támogatás igényelhető 50 százalékos támogatási mérték mellett. Apró szépséghiba, hogy ezt csak a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató cégek vehetik igénybe.
Lázár János kancellária miniszternek volt egy korábbi, meghökkenést keltő kijelentése is, miszerint az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége.
Ezzel kapcsolatban Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, ez eddig sem volt kötelező és a tisztességes pályázatírók azért is hozták létre szövetségüket, hogy az efféle ügyeskedők ne ronthassák a szakma hírét. A szövetség referenciákkal rendelkező jelentkezőket vesz fel soraiba, akik végig követik a pályázatot. Az átlagos pályázatírói díj az elnyert összeg 4-6 százaléka, de ebben több hetes, pályázattól függően akát több hónapos szakmai munka fekszik.
A vállalkozók azért fordultak pályázatíró cégekhez, mert fölösleges lenne egy képzett szakembert csak azért alkalmazni, hogy a pályázatokkal foglalkozzon. A szövetség elnöke hangsúlyozta, a pályázat megírása, benyújtása, a feladatnak legföljebb a felét teszi ki, azután még heteket is igénybe vehet az úgynevezett adminisztrációs menedzselés, a számlák ellenőrzése. a teljesítés követése. Nyár óta a szövetség szakmai tanúsítványt is kiad tagjainak.
A lapunk által megkérdezett pályázatíró vállalkozás összegezte is, mire kell ügyelnie a profi pályázatfigyelés és -írás során. Figyelembe kell venni, milyen eszközöket igényel a pályázat megvalósítása, milyen módszerek alkalmazása a legcélravezetőbb. Meg kell fogalmazni, siker esetén mi az elvárt eredmény.
Eleve tisztázni kell kik részesülhetnek a támogatásból, meddig kell a projekt eredményét fenntartani, mekkora saját erőt követel a kiírás, mekkora a támogatás intenzitása. Ismerni kell a pályázat jogi hátterét, milyen mellékleteket követelnek a pályázathoz, mi a pályázat benyújtásának határideje és még lehetne sorolni.
A mostani pályázatokat november 10. és december 31. között lehet benyújtani. Fontos, hogy az elbírálás a beérkezés sorrendjében történik, és pályázatokat a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerüléséig fogadnak be.