Eszerint az ebolajárvány "a modern kor legsúlyosabb és legégetőbb egészségügyi szükséghelyzetét teremtette", az ebből fakadó gazdasági károk azonban csökkenthetők, ha megfelelően tájékoztatják az embereket arról, hogyan kerülhetik el a "túlzott óvatosságot".
Chan hangsúlyozta, hogy a világszervezet alkalmazottjai "nagyon jól tudják, hogy a megfertőződéstől való félelem sokkal gyorsabban terjed a világon, mint maga a vírus. A szemünk láttára mennek tönkre nemzetgazdaságok és társadalmak, de az emberek megfelelő tájékoztatása jó védelmi eszköz lehet a kormányok kezében a gazdasági összeomlás elkerülésére".
A főigazgató nem hozott fel példákat arra, hogy a kormányok milyen konkrét intézkedésekkel élhetnének, de dicsérte a Fülöp-szigetek hatóságait: a múlt héten rendeztek ebolakonferenciát, amelyen részt vettek mind a kormányzat, mind a magánszektor egészségügyi vezetői.
Elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a délkelet-ázsiai ország sok külföldön dolgozó állampolgára miatt fokozottan ki van téve a járvány veszélyének. A WHO szerint az év elején Nyugat-Afrikában kitört járványban már több mint 8300-an kapták el a kórt, s több mint 4 ezren haltak bele.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Afrikából hazatért magyar kutató-orvosok szerint sem kell tartani attól, hogy az Ebola esetleg Magyarországon is megjelenik. Sőt, Kis Zoltán virológus, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője szerint - aki három héten át segítette az Ebola elleni védekezést Új Guineában - egyenesen a nullával határos annak a valószínűsége, hogy hazánkban valaki ebolás beteggel találkozzon.
Hangsúlyozta, hogy hazánkban a közegészségügyi viszonyok is fényévekkel jobbak az Afrikában tapasztalt körülményeknél: ha előfordulna is ebolás megbetegedés, a vírus terjedésének végképp minimális a kockázata, hiszen itthon kidolgozott eljárásrend van, megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelés, valamint megfelelő számú, jól képzett szakember áll rendelkezésre.