részvételi arány;önkormányzati választás;

MTI Fotó: Marjai János

- Részvételi arány - 42,94 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 17.30 óráig a szavazásra jogosultak 39,82 százaléka (3.253.788 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 37,34 százaléka, 523.677 választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17.30 órakor Nógrád megyében volt a legmagasabb, 48,03 százalék, ami 79.656 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 35,62 százalék, 156.920 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30 óráig. A nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka voksolt 17.30 óráig, négy évvel ezelőtt pedig 41,77 százaléka.

Nemzetiségi önkormányzatok - 58,98 százalék

A választásra jogosultak 58,98 százaléka, 142.138 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi nemzetiségi önkormányzati választásokon 17.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 53,58 százaléka, 9.910 választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17.30 órakor Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 63,89 százalék, ami 3.523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Győr-Moson-Sopron megyében volt: 49,99 százalék, 2.726 szavazó.

A nyolc évvel ezelőtti nemzetiségi önkormányzati választáson a választásra jogosultak 57,53 százaléka voksolt 17.30 óráig, négy évvel ezelőtt pedig 58,29 százaléka.

A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán az ország 10 351 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.    
Kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak. 
A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). 
A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük. 
A magyar állampolgárok bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. 

Két vagy három szavazólapot kapnak a választók

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak, két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.) 

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek. 

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is. 

Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap
A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választáson a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.
A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

 

Egy szavazókör kivételével valamennyi rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak vasárnapi választásán - közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap reggel az MTI-vel.