(Berlin, október 9.) Olasz jelentések Antwerpen küszöbön álló föladásáról beszélnek. A lakosság kivonulása mindinkább a pánikszerű menekülés jellegét ölti magára. A hollandi ha-tárok felé vezető utak el vannak árasztva emberekkel. Az Antwerpenben levő angol csapatok számát 30—10.000-re becsülik. A belső erődítési öv és a város bombázása már megkezdődött. Antwerpen külvárosainak lakóit valósággal meglepte a német katonák kifogástalan magatartása. Egy Liege-i gyáros szinte magasztalóan szólt a barbároknak kikiáltott ulánusokról s a következőket mondja róluk: „Azt hittük, hogy vad bestiákat fogunk látni s ehelyett melegszívű derék fiatal katonákkal ismerkedtünk meg.
(Berlin, október 9.) A „Lokalanzeiger" katonai munkatársa ezeket írja az antwerpeni helyzetről: Miután az angol-belga támadás hadianyagban való súlyos veszteségek után a két erődítési vonal között meghiúsult, a védelem számára bizonyossá kellett válnia, hogy a Nethe védelme alig lesz már lehetséges. A Nethe mellékfolyója a Kupelnek, amely 13 kilométernyire Antwerpentől délnyugatra a Scheldebe torkollik. A harcok folyamán, amelyeket a Nethe-folyón való átkelhetésért folytattak a németek, kénytelenek voltak Lierret és Conticht fölgyújtani. Az átkelés sikerült s így az ostromló ágyukat előbbre vihették, hogy így nagyobb közelségből bombázhassák a belső erődítési vonalat és a várost.
Úgy látszik, hogy ebben a válságos helyzetben a vár helyőrsége nem kísérelt meg több kitörést, noha az eredeti tervnek a megváltoztatása következtében, hogy a fehér zászlót kitűzzék, egy ilyenfajta kétségbeesett kísérlet még mindig nem látszik kizártnak. De akár bekövetkezik még egy ilyen utolsó támadás, akár nem, ütött Antwerpen utolsó órája.
Az ostromló sereg megmutatta, hogy elegendő erős arra, hogy ilyen támadást véresen visszaverjen. Az ostromló tüzérség a belső erődítési vonal közelébe nyomult előre és így közel jutott a városhoz is, amely csak öt kilométernyire van az erődítmény mögött s nem enged a városnak más választást a menekülésre, mint a föltétlen megadást.
Népszava 1914. október 10.