Jövőre mindenképpen Orosházára költözik a battonyai gyermekfalu. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány vélekedése szerint az új, városi integrált környezet megkönnyíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését a társadalomba.
A gyerekek városba költöztetését Orosháza is támogatta, ám Battonya annál kevésbé. Karsai József, a település polgármestere többször is hangoztatta: nem látja értelmét és nem is járulna hozzá a gyermekfalu átköltöztetéséhez.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a döntésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatón az alapítvány képviselői elmondták: a koncepcióváltás mellett pénzügyi okok miatt is a költözés mellett voksoltak. Gosztonyi Gábor, az SOS ügyvezetője beszélt arról, hogy a jövőben csökkenteniük kell a gyerekekre jutó költségeket, Battanyán pedig a legmagasabbak a fenntartás költségei, ráadásul a 30 évvel korábban épült gyermekfalu épületei sincsenek tökéletes műszaki állapotban.
Csak a felújításra legalább 150 millió forintra lenne szükség. Gosztonyi azt is elmondta, hogy az alapítvány jelentős összegű támogatást nyert egy adományozó által kiírt pályázaton egy integrált gyermekfalu létrehozására, a battonyai ingatlant pedig eladnák, a pénzből a gondozott gyermekek számát szeretnék növelni a régióban.
Az anyagiak mellett az új, korszerűbb, "integrált falvak" kiépítése is a költözés mellett szólt, az alapítvány munkatársai szerint a hagyományos koncepció felett - amelyben az SOS házak egy blokkban, a környező településtől többé-kevésbé elkülönülten helyezkednek el - már eljárt az idő, úgy vélik, hogy a korszerű gyermekvédelemben az integrált gyermekfalvak jelentik a jövőt.
Szilvási Léna, az alapítvány gyermekvédelmi szakértője szerint a falvak nyújtotta "túlvédett környezet" idejétmúlttá vált, és a gyerekeknek is több és jobb szolgáltatásra van szükségük, mint amennyit Battonyán megkaphatnak. Ezek a kijelentések kissé meglepőek lehetnek, különösképpen egy gyermekvédelmi szakember szájából. Létezhet-e egyáltalán olyan, hogy "túlvédett környezet"?
Tudni érdemes, hogy a battonyai gyermekfalu nem egy hermetikusan lezárt, áttörhetetlen téglafalakkal körbeépített, védőbúra alatt berendezett kis "falu a faluban". Bár igaz, hogy a SOS házak egy blokkban épültek, nincsenek elszeparálva a falutól, sőt, egyenesen a falu részévé váltak - ezért is harcol Battonya mindmáig a gyermekfalu megtartása mellett.
A gyermekvédelmi alapítvány szerint a városban jobb életfeltételek biztosítása válik lehetővé - minden bizonnyal egy "kevésbé védett" környezetben, mert a gyerekek érdeke egészen biztosan ezt kívánja. A városban a gyerekek "civil" környezetbe beilleszkedve élhetik életüket, ami "a természetes családok életéhez sokkal inkább hasonló életmódot biztosít az SOS nevelésében élő gyerekeknek, ezáltal jobban felkészíti őket az önálló életre" - olvasható az alapítvány weblapján.
Ez teljesen érthető is, viszont ami kissé furcsa, hogy az SOS mindezt csakis nagyvárosi környezetben tudná elképzelni, pedig erre akár Battonyán is lenne lehetőség - csak épp szándék nincs.
Mivel a gyerekek nincsenek bezárva a gyermekfaluba - Battonyán járnak iskolába, óvodába, részt vesznek sport- és kulturális rendezvényeken, a gyermekfalun kívül is vannak barátaik - érthetetlen, hogy az integrációról szóló elképzelést miért csak egy nagyobb városban tudják elképzelni, miközben az már Battonyán is működik.
A gyerekek ugyanúgy a közösség részei, mint a gyermekfalun kívül élő társaik, barátaik. Sem társadalmilag, sem érzelmileg nincsenek egymástól jobban elkülönítve, mint ahogy városban lennének. Arról nem is beszélve, hogy Battonya sem egy isten háta mögötti kis falu, hanem egy hatezer lakosú középváros, amely mégis megőrizte vidékies - ezáltal sokkal családiasabb - hangulatát.
Jogos lehet az alapítvány érvelése, mely szerint Battonyán nincs minden helyben, talán az infrastruktúra sem elég jó, de a gyerekek jó levegőn, zöld környezetben nőhetnek fel, távol a zsúfolt város zajától, bűzétől. Bár az alapítvány szerint a gyerekek véleménye nem számít - hiszen a "szülők" döntik el, gyermekeiknek mi a jobb -, mégis nehezen lenne hihető, hogy a gyerekek nagytöbbsége megfelelően "integrált" lakásokba vágyik kert, játszótér és a természet helyett.
Velkey Gábor szociológus szerint, ha a szolgáltatások bármilyen szempontból nem megfelelőek, nem feltétlenül az a legmegfelelőbb megoldás, hogy a SOS-gyerekeket kiragadják megszokott környezetükből, és áthelyezik őket egy, az alapítvány szerint jobb feltételeket biztosító helyre.
Velkey szerint a településen kellene kiépíteni a magasabb szintű szolgáltatásokat, az ottani környezetet kellene gazdagítani azért is, hogy ne csak a gyermekfalu lakói, de egész Battonya gyermekei is részesüljenek belőle, nekik is ugyanúgy járna a magasabb szintű szolgáltatás. Persze nem szabad elfelejteni, ez nem csupán az alapítvány dolga, az ő felelősségük alá csak a gyermekfalu tartozik.
Ám a fejlesztésekben nyilván a település is partner lenne, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy józan, egymás véleményt meghallgató, azt figyelembe vevő párbeszéd alakuljon ki - nem pedig arra, hogy a sajtótájékoztatókról kizárják a polgármestert. Battonya vezetői és lakosai, valamint Velkey Gábor szerint is a gyermekfalu kiürítése gyors és megalapozatlan döntés - ami 2015 nyarán mindenképpen megvalósul.