Csöppnyi meglepetést sem okozott, hogy a tévéhíradókban a Fidesz-közleménye "sikerként" ünnepelte Navracsics Tibor strasbourgi szereplését. Egyenes ági örökség ez, úgy 1950 óta sorozatban születtek a förgeteges győzelmek, ha nem így volna, a kádereket kiszemelő fővezérek tekintélyén esnék csorba. Tetszetős volt Rogán úr formulája is, a baloldali ellenzék "aknamunkájáról". Tanulságos ugyancsak a Hír tévében Deutsch Tamásnak válogatott jelzőkből összeállított szóbeli esszéje, amely valahogy durva szerepjátszásként emlékezett meg a bírálók tetteiről. Csúcsformában volt az EU-parlameni képviselő úr is, hosszú perceken keresztül sziporkázott. Hanem a "siker" igazi hangulatát Karinthy Madáchra szerkesztett "Az emberke tragédiája" tükrözné vissza. A hozsannázást úgy ábrázolta, "Rafael, Miska meg Gábor;/ Ebből állt az angyaltábor./ Rafi mondta, haliho/ Ez a világ jaj be jó!/ Miska mondta: gyerekek!/ Ez a világ, de remek!" Gabit már nem is citálnám, mert még túl csordulna a siker. Mint tudjuk, minden szépnek és jónak van határa.