Az Európai Unió 2011-ben hozta létre a Vízum Információs Rendszerét (VIS), amelynek során valamennyi tagállam számára kötelezővé tetté, hogy a schengeni vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgárok adatait és ujjlenyomatait a vízum kiadásakor a tagállami külképviseletek rögzítsék ebben az új nyilvántartási rendszerben.
Már akkor egyértelművé tette az unió, hogy - a belső határok nélküli schengeni térség biztonságát szolgálva és a vízumokkal való visszaélések megelőzése érdekében - a VIS indulásától számított legkésőbb három év múlva a schengeni külső határátkelőhelyeken is ellenőrizni kell a vízumkötelezett utasok ujjlenyomatát, vagyis össze kell hasonlítani azokat a VIS-ben tárolt ujjlenyomatokkal.
Az Európai Unió kötelező előírásai alapján 2014. október 11-től a schengeni térség valamennyi külső határán, - így Magyarország esetében az ukrán, román, szerb és horvát határszakaszon, valamint a nemzetközi repülőtereken - a határforgalom-ellenőrzés korábbi gyakorlata a vízumkötelezett utasok számára ujjnyomat alapú személyazonosítással egészül ki.
A személyazonosság egyértelmű megállapítását célzó ellenőrzés 5-10 másodpercig tart, és a központi uniós rendszer is ennyi idő alatt küldi meg az eredményt. A gyakorlatban Magyarországon ez azt jelenti, hogy valamennyi érintett beutazónak egy ujjlenyomat-olvasó eszköz üvegablakára kell nyomnia az egyik kezének ujjait, a hüvelykujj kivételével. (A "négyujjas" módszerről Magyarország döntött.
Az egyes schengeni tagországok ugyanis maguk határozhatják meg, hogy a központi uniós adatbázisban rögzített tíz ujj lenyomata közül melyeket kívánják összevetni a belépni szándékozó ujjlenyomatával; akár egy ujjal is azonosítható a belépő személy.)
Az ellenőrzés alól mentesülnek a 12 év alatti gyerekek, az állam- és kormányfők, az uralkodók és családtagjaik, valamint a fizikailag akadályozottak, így például azok, akiknek a keze be van gipszelve.