A fővárosi Farkasréti temetőben a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről Berzi Sándor alelnök mondott beszédet, amelyben kiemelte, hogy Sándor Károly a magyar labdarúgás legsikeresebb korszakában játszott, az Aranycsapatban 22 alkalommal léphetett pályára. Hozzátette: 1957 után csapatkapitányként vezette a válogatottat.
"Egyszerre volt egyéniség és csapatjátékos" - fogalmazott Berzi Sándor.
Ezt követően Gesztesi Károly színművész Juhász Gyula Consolatio című versét szavalta el.
Az MTK részéről Deutsch Tamás elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Sándor Károly halála hatalmas veszteség mindenkinek, személyében egy nagyon jó ember távozott, egy olyan labdarúgó, akit ugyanúgy a legnagyobbak között kell emlegetni, mint Puskást vagy Albertet.
"A szó klasszikus értelmében játszotta a futballt, neve egybeforrt az MTK-val" - jegyezte meg Deutsch Tamás.
Az egykori kiváló játékos ravatala előtt a róla elnevezett utánpótlásközpont, a Sándor Károly Akadémia növendékei álltak díszsorfalat, képviseletükben Szalai András mondott beszédet, majd Kiss-Rigó László megyés püspök katolikus liturgia szerint celebrálta a temetést.
Sándor Károly a magyar válogatottban, annak legsikeresebb időszakában, 1949 és 1964 között 75 mérkőzésen 27 gólt szerzett úgy, hogy hosszabb ideig Budai László mögött csak a második számú jobbszélsőnek számított. Emiatt kimaradt az 1952-ben, Helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatból, s egy évvel később nem játszott az Évszázad mérkőzésén sem, amelyen a magyarok 6-3-ra legyőzték az angolokat Londonban, illetve az 1954-es vb-döntőt is kihagyta. Ugyanakkor szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon.
Klubcsapata, az MTK színeiben 379 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ezalatt 182-szer volt eredményes. Pályafutása során három bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett, 1964-ben KEK-döntőt játszott, illetve szerepelt az Európa-válogatottban is. Az MTK utánpótlás-akadémiája 2001 óta az ő nevét viseli. Magatartásának, pályafutásának köszönhetően elnyerte a MOB fair play életműdíját.
A legendás jobbszélső játéktudását jól jellemzi, hogy beceneve alapján a mai napig Sándor (Csikar)-szögről beszélnek a szurkolók és szakemberek, amikor az alapvonal közeléből, azaz éles szögből leadott lövésből gól születik.