Jól kiszúrtak velünk, de juszt sem hagyjuk.
Változtatgatták a szabályokat, kedvükre módosítgatták a "választási KRESZ"-t. A kormánypártok legszívesebben az "előzni tilos" táblát alkalmaznák, legalábbis ott, ahol megszerezték és be is betonoznák a helyhatósági hatalmat. A KRESZ-t megtanulni persze a valódi közlekedésben sem könnyű. De mégis: nem láttam még embert, aki a közlekedési szabályokat túl nehéznek találván ez okból örök életére otthon maradna. Ha el akarunk jutni valahova, akkor nincs mese: fel kell kerekednünk a választások napján is.
Vigasztalódjunk azzal, hogy olykor a fideszes jelöltek is eltévednek. Olyan kampányfogásokat is alkalmaznak, ami éppen nem viszi őket előre. Az egyik fideszes polgármester bizonyára hatásosnak szánta azt a kampányakciót, amikor teljes polgármesteri díszben az ilyenkor szokásos választóbűvölő mosollyal fotóztatta le magát néhány piszoár előtt. A kép alatti felirat büszkén hirdeti: "Szombathely fideszes polgármestere, Puskás Tivadar frissen átadott piszoárokat tekint meg a Váci Mihály iskola felújított fiú vécéjében". Azt mégsem írhatták, hogy felavatta őket ….
A baloldali szavazónak különösen figyelnie kell a választási KRESZ-re. Leginkább ott, ahol legnagyobb a forgalom, vagyis a fővárosban. Itt az új regulák áldásos hatása következtében hét kerületben - ha akarták, ha nem -, egymás ellen kellett indulnia a máshol szövetséges három pártnak. Az új törvény tudnillik úgy rendelkezett: listát csak azok állíthatnak, amely pártoknak a kerületek többségében önálló (és nem közös) polgármester-jelöltje van. Így aztán a többi kerületben is csak egyetlen pártlogó szerepelhet még a közös polgármester-jelöltek neve mellett is. Leleményes, ugye? Az új KRESZ megalkotói abban reménykedtek, a baloldali szavazó majd jól megzavarodik, ha nem találja mindenütt a szegfűt, vagy más, szívéhez közeli párt nevét, csak a háromból egyet. De ilyen olcsón nem adjuk, ennél több eszünk van. Még nekem is, pedig csak harmadjára kaptam jogosítványt, és gyalogosan néha szabálytalanul átrohanok a tiloson.
Vidéken sem volt olyan GPS, ami egyértelműen eligazítaná a politika útjain közlekedőt. Van, ahol a közös jelölés látszott jobbnak, máshol a külön út. Budapesten a váratlan útakadályok miatt az utolsó percben még terelő utat is kellett keresni. Valamilyen együtt haladásra mindenképpen szükség volt, hiszen ha mindenütt szétaprózódnak a szavazatok, a végén még egyetlen kerületet sem tudnuk megszabadítani a gyermekéhezéstől, a szociálisnak csúfolt szegénytemetéstől, a magányos öregek küszködésétől, a gyanúsan szerzett polgármesteri csodapalotáktól. Márpedig a tárgyalások során világossá vált: a kerületekben is csak akkor van megegyezés, ha a főpolgármesteri versenyben sem ütközünk. Kicsit úgy volt ez, mint a kaukázusi krétakör meséjében. Akinek fontos volt a "gyerek" - a szabadabb és emberségesebb Budapest -, az nem húzta-vonta-rángatta a végtelenségig. Így tett a szocialisták gyakorlott várospolitikusa: Horváth Csaba is, amikor elengedte a főpolgármesteri poszt reményét. Áldozata nem volt hiábavaló. Enélkül most nem számíthatna győzelemre szinte egyetlen baloldali polgármester-jelölt sem.
A napokban viszont a szocialista párt gyötrelmes útválasztás elé került. Nagyobb baj, hogy a baloldali választók is. Ők méghozzá teljesen vétlenül. Falus Ferenc visszalépése után nem maradt baloldali jelölt. Bokros Lajos jobboldalinak mondja magát és ezt tiszteletben kell tartani, annak ellenére, hogy a programjában fellelhető jó pár, a szolidaritás jegyében fogant cél is. Merre közlekedjen akkor a baloldali szavazó? A kerületi jelöltek esetében szerencsére változatlanul balra tarthat. Sőt, baloldali főpolgármester-jelölt hiányában ennek még nagyobb jelentősége van. Hiszen a Budapest-ellenes fővárosi törvény bumerángként üthet vissza a Fidesz-re, ha a fővárosi közgyűlésbe ültetett kerületi polgármesterek között a baloldaliak kerülnek többségbe.
A főpolgármester választása már keményebb dió. Baloldali jelölt nem lesz a szavazólapon, de demokrata igen. Márpedig én nem szeretném, hogy Budapest továbbra is Orbán Viktor hűbérbirtoka legyen, valahol jóval hátrább Felcsút mögött a kormányzati rokonszenv-indexben. Ezért, noha fáj a szívem, hogy nem szavazhatok baloldali demokratára, keresek valakit, aki legalább demokrata. Közülük is a legesélyesebbnek a kockájába teszem az x-et. Magyarul Bokros Lajoséba. Megtehetném persze, hogy ezen a szavazólapon senkire sem szavazok. De másnap megbánnám, ha aztán ennek következtében Orbán favoritjának 80-90 százalékos tarolásáról olvasnék. De ha már a szavazófülkében az én kezemben van a toll, vannak feltételeim is. Azt kérem Bokros Lajostól, hogy segítsen biztosabbá tenni a döntésemet. Hogy jobboldalisága hangoztatása mellett se felejtse el: nemcsak ő volt jó Horn Gyulának, hanem Horn Gyula is jó volt neki. Egy megkérdőjelezhetetlenül baloldali politikus megkérdőjelezhetetlenül baloldali politikája.
Ha nem is könnyű utat választani, otthon senki ne maradjon! Mert akkor mindenütt jobbról előznek. Az ilyesminek pedig a közlekedésben sincs jó vége.
