Schmidt Mária szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki tanácsaiért négy hónapon át havi egymillió forintért alkalmazza a Mazsihisz egykori ügyvezetőjét - "demonstratív módon" emelte a kormányzatba a "pufajkás és munkásőrmúltú egykori MSZMP-tag" Zoltait. Annak ellenére - emelte ki Schmidt -, hogy Lázár kezdeményező szerepet játszott a Szabadság téri emlékmű felállításának és az amúgy Schmidt által koordinált Sorsok Házának elindításában, pedig Zoltai 2014 április eleji menesztéséig "vezető szerepet játszott a fenti programok ellehetetlenítésében". Schmidt szerint tehát a gesztus nem magyarázható mással, minthogy Lázár engedett a hazai és nemzetközi nyomásnak.
A főigazgató szerint a közvélemény megdöbbenését csak fokozta az a lázári kijelentés, amely szerint a Sorsok Házát a zsidó szervezetek konszenzusával fogják majd megnyitni. Ekkor Schmidt már a Mazsihiszt kezdte bírálni, ami azért is meglepő, mert korábban a szervezet elnöke, Heisler András is tagja volt annak a nemzetközi tanácsadó testületnek, amely hosszan tárgyalt Schmidttel a Sorsok Házáról, de végül a koordinátor szakmai alkalmatlanságára hivatkozva kilépett onnan. Számon kérte Lázáron, miért kaphat vétójogot a projekt ügyében a "mintegy kétezer embert képviselő vallásos szervezet", és cinikusan megjegyezte, majd "a hitközség fogja cenzúrázni a magyar kormány egyik fontos nagyberuházásának tartalmát és szabhatja meg történelemszemléletét". Szerinte ezzel Lázár "újra kifejezésre juttatta, hogy azok az erkölcsi értékek, az a fajta értékközösség, ami a jobboldali politikai tábort meghatározza", számára nem jelentenek semmit. Schmidt mindezek mellett hosszan írt külföldi nyomásgyakorlásról is.