A kormány és a Pénzügykutató Zrt. kivételesen ugyanakkora, 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít 2014-ben. A gazdaságkutatók azonban rögtön hozzá is tették, átmeneti fellendülésről, törékeny egyensúlyról van szó. Az év elején még jószerivel minden gazdaságkutató, de maga a kormány is ennél gyengébb bővüléssel számolt. A Pénzügykutató szakemberei azt is hozzátették, jövőre a növekedés már aligha éri el az idei szintet, s előrejelzésük szerint 2,3 százalékos lehet a növekedés.
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója elmondta, 2013-ban az is serkentette a bővülést, hogy a konjunktúra kedvezően alakult Magyarországon és a világban is. Emellett a választások évében a kormányzat élénkítette a belső keresletet is. Kétségtelen, hogy növekedett a fogyasztás és a beruházás is, de ezek jó része egyszeri okokra vezethető vissza. Egyebek mellett ebben az évben a kormány felpörgette az uniós források kifizetését, így mintegy 6 milliárd euró élénkítette a gazdaságot, amire eddig nem volt példa.
A tudományos tanácsadó 2014-ben és 2015-ben is erőltetettnek nevezte a hazai gazdasági növekedést, ami meghaladja a tőke-, a munkaerő és a termelékenység által meghatározott potenciális növekedés ütemét.
A Pénzügykutató szakértői szerint az infláció jövőre 2,4 százalékra emelkedik az idei 0,1 százalékról. Ebben az évben az erőteljes dezinflációt főként a kormány rezsicsökkentő politikája idézte elő, de az élelmiszerárak esése és az, hogy nem volt külső inflációs nyomás is okai voltak a rendkívül alacsony mértékű pénzromlásnak. A szakértők azonban arra is figyelmeztettek, hogy ehhez az alacsony inflációhoz - és nem a magasabb maginflációhoz - igazodó jegybanki kamatcsökkentés kockázatos szintre, 2 százalékra mérsékelte a forint kamatfelárát. Nem követték a jegybanki alapkamat csökkentését a hosszú lejáratú állampapírok piaci kamatai sem. Az alapkamat visszavágása a Pénzügykutató szerint jelentősen gyengítette a forint árfolyamát is.
A külső egyensúly mutatói a magyar gazdaság stabil pontjai. Idén a folyó fizetési mérleg 4 milliárd euró, a jövő év 3,9 milliárd euró többlettel zárulhat - tette hozzá Várhegyi Éva. Idén egyébként a célhoz közeli államháztartási egyenleg a tervezettől eltérő szerkezetű bevételek és kiadások mellett valósulhat meg. Az előzetesen prognosztizáltnál kedvezőbb növekedés és az alacsonyabb infláció mellett keletkező többletbevételek nyújtanak fedezetet a kiadási oldal túlköltéseire. Ha 2014-ben nem használják fel az országvédelmi alapot, akkor a GDP 2,7 százaléka lehet az államháztartási hiány.
Jövőre azonban az uniós elszámolás szerinti, 2,9 százalékos államháztartási hiányra is lehet számítani. A kormány elsődleges prioritása továbbra is az uniós követelmény teljesítése. A mérséklődő gazdasági növekedés, az alacsony infláció és a beígért többletkiadások újabb intézkedéseket tennének szükségessé a bevételi oldalon, illetve megfelelő tartalék képzésével kellene mérsékelni a kockázatokat.
A Pénzügykutató szakértői szerint az év végén nagyobb lesz az államadósság, mint egy éve volt, 79,3 százalék helyett 79,7 százalék várható. Neményi Judit, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója, nem zárja ki, hogy a kormány az év végén a tavalyihoz hasonlóan ismét trükközni fog, amikoris a 304 forint körüli árfolyam egy napra 297 forintra zuhant. Így lehetett kimutatni egy minimális adósságcsökkenést 2013-ban. Nem kizárt, hogy nem is lesz szükség most ilyen trükkökre, mert a KSH - az Eurostat instrukcióit követve - visszamenőlegesen korrigálta a GDP-adatokat: a 2012-es 79,8 százalékos, a 2013-as 79,3 százalékos GDP-arányos államadósság 78,5, illetve 77,3 százalékra csökkent. A titok nyitja, hogy a GDP mintegy 700 milliárd forinttal gyarapodott a statisztikai korrekció miatt.
Neményi Judit a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, azért az is elképzelhető, hogy az említett ügyeskedések nélkül az államadósság enyhén növekedni fog, mégpedig elsősorban a gyenge forint árfolyam miatt. Ha a forint árfolyama jövőre sem erősödik, hanem tovább gyengül - és erre a tudományos tanácsadó lát esélyt -, akkor jövőre sem csökken az államadósság a 2013-as rátához képest. Évek óta 80 százalék körül mozog az államadósság mértéke és ez egyelőre nem is változik, mert ahhoz egyebek mellett stabil árfolyamra, arra lenne szükség, hogy a hitelminősítők a beruházásra nem javasolt kategóriánál jobb osztályzatot adjanajk az országnak.
