EP;Navracsics;vizsga;

- Ma vizsgázik Navracsics Tibor az EP-ben

Ma délután hallgatják meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai Navracsics Tibort. A EU kulturális és oktatási biztosi posztjára jelölt fideszes politikusnak háromórás ülésen kell számot adnia európai elkötelezettségéről, függetlenségéről és a tárcája (uniós szóval portfóliója) ismeretéről.

A meghallgatások - melyek az interneten követhetők - technikai lebonyolítása egyszerű: a jelöltek előzetesen öt írásbeli kérdést kapnak, kettőt a parlamenti bizottságok elnökeinek tanácsától, amelyek a leendő biztosok európai elkötelezettségére és függetlenségére vonatkoznak. Az illetékes szakbizottság pedig három kérdést intéz hozzájuk arról, hogy mit tartanak szakterületük prioritásainak, és milyen céljaik vannak hivatali idejükre.

Navracsics - akire az EP oktatási és kulturális bizottságában, valamint (az európai közös kutatási központok révén) az ipari szakbizottságában kíváncsiak - az előzetesen hozzá intézett kérdésekre egyebek közt azt válaszolta: tanári családba született, ő maga is évek óta egyetemi professzor, és ezért "örömmel tölti el", hogy ezért a területért lehet felelős, ha megbízatásában megerősítik. A magyar jelölt szerint a portfoliójának "alkotóelemei közötti szinergia" jól kifejezi a rábízandó terület "ember-központúságát".

Az uniós intézményekkel és más biztosokkal való együttműködés kapcsán egyebek között azt ígérte, hogy az EP illetékes tagjaival mindenkor minden aktuális dokumentumot és munkaanyagot megoszt. A biztosi függetlenségét érintő kérdéseknek azzal ment elébe, hogy leszögezte: bizottsági munkájára való felkészülése érdekében kormányzati megbízatásáról lemondott, és ha feladatában megerősítik, biztosként azon lesz, hogy elősegítse a tagállamoknak az európai értékekhez és szabályokhoz történő igazodását.

A jelölteknek egyébként mindössze 15 percük van az előzetes kérdések szóbeli megválaszolására és egy általános nyilatkozat megtételére, ezt követően az egyes frakciók tagjai és a független képviselők tehetnek fel kérdéseket. A meghallgatás után a bizottság elnöke és a bizottságban képviselt frakciók vezetői zárt ülésen értékelik teljesítményét. Ha nem tudnak egyetérteni alkalmasságáról, akkor az elnök soron kívüli bizottsági ülést hívhat össze, s ha ott sem születik konszenzus, a bizottság titkos szavazással dönt az értékelés pozitív vagy negatív jellegéről.

Az állásfoglalást 24 órán belül nyilvánosságra hozzák, vagyis csütörtök estig kiderül, hogyan értékeli az EP Navracsics teljesítményét, függetlenségét és európai elkötelezettségét. Noha az EP továbbra is csak a teljes biztosi listáról szavazhat - egyetlen szavazattal kell elfogadnia vagy elutasítania az összes jelöltet -, a meghallgatások rendszere lehetőséget ad a legproblematikusabb jelöltek kiszűrésére. Ha ugyanis a bizottsági elnök (jelenleg a megválasztott Jean-Claude Juncker) úgy látja, hogy egy-két személy miatt bukhat az egész lista, akkor a bizottsági meghallgatások alapján lecserélheti néhány jelöltjét. Erre már többször is volt példa az EU történetében.

Jele sem látszott két hete annak, hogy a kormány minden erejével igyekezne betiltatni az e hét végére egy budapesti luxusszállóba tervezett fajvédő konferenciát. "Amennyiben a konferenciával, és annak lebonyolításával összefüggésben jogellenes magatartás, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merülne fel (...) a Belügyminisztérium, illetve az illetékes rendvédelmi szervek meg fogják tenni a szükséges lépéseket" - ezt válaszolta ugyanis Tasnádi László igazságügyi miniszter még szeptember 17-én arra a levélre, amelyben egy hónappal korábban 11 civil szervezet Orbán Viktortól kérte a Jobbik által is támogatott rendezvény megakadályozását.