Az Európai Parlament bizottságai először 1995-ben hallgathatták meg a biztos jelölteket, s az EP súlya ezzel tovább növekedett az uniós intézmények között. Noha az EP továbbra is csak a teljes biztosi listáról szavazhat, egyetlen szavazattal kell elfogadnia vagy elutasítania az összes biztos jelöltet, a meghallgatások rendszere lehetőséget ad a legproblematikusabb jelöltek kiszűrésére. Ha ugyanis a bizottsági elnök (esetünkben Jean-Claude Juncker) úgy látja, hogy egy-két személy miatt bukhat az egész listája, akkor a bizottsági meghallgatások alapján lecserélheti néhány jelöltjét. Erre először 2004-ben került sor, amikor a bizottsági elutasítás nyomán Barroso elnök visszavonta a nő- és melegellenes kijelentéseivel hírhedtté vált olasz Buttiglionét. (Kovács Lászlónak pedig egy új portfólióért ismételt meghallgatáson kellett átesnie.) 2009-ben a bolgár Rumiana Jelava üzleti ügyei, etikai összeférhetetlensége miatt bukott el, az ő jelölését is visszavonta az elnök.
Ezek a példák jól mutatják, hogy milyen okok veszélyeztethetik egy jelölt megválasztását. Ha politikai előélete ellentétes a demokratikus alapértékekkel, ha a számára kijelölt portfólió ügyeiben tájékozatlan, illetve ha maga és családja üzleti ügyei miatt összeférhetetlen a biztosi poszttal.
Kovács László kétszeri meghallgatása miatt magyar jelölt eddig három alkalommal esett át ezen a processzuson. Kovács első alkalommal azt a hibát követte el, hogy még aktív külügyminiszterként, a hajnali géppel érkezett Brüsszelbe, és az energiapolitika szakmai kérdéseire nem készült fel eléggé. A Fidesz eleve felhergelte ellene a jobboldali Buttiglione bukása miatt bosszúra éhes Néppártot, a zöldek pedig a környezetvédelmi elkötelezettség hiánya és néhány gyenge válasz miatt vonták meg a támogatásukat. Kovács László második meghallgatására adóügyekben korrektre sikerült. Andor László – aki angol egyetemen is tanult és egyetemi oktatóként is népszerű volt a Közgázon – higgadtan, imponáló angolsággal és elegánsan tette le a „vizsgát”. Egyeseknek legfeljebb az okozott csalódást, hogy óvakodott olyan szociális ígéretektől, amelyeket – s a válság utólag őt igazolta – nem tudott volna keresztülvinni az Európai Bizottságon.
Ami a technikai lebonyolítást illeti, a jelöltek előzetesen öt írásbeli kérdést kapnak. Kettőt a parlamenti bizottságok elnökeinek tanácsától, ez a jelölt európai elkötelezettségére és függetlenségére vonatkozik. Az illetékes szakbizottság három előzetes kérdést intéz hozzá, ebben arra várnak választ, hogy mit tart szakterülete prioritásainak, és milyen jogszabályi kezdeményezéseket kíván tenni hivatali ideje alatt. A jelöltnek tizenöt perce van ezek megválaszolására és egy általános nyilatkozat megtételére. Ezt követően az egyes frakciók tagjai és a független képviselők tehetnek fel röviden kérdéseket, az egyes képviselőcsoportok erő sorrendjének (d’Hondt szisztéma) megfelelően. A biztos jelölt összevonhat, egy blokkban válaszolhat meg több kérdést is. A végén pedig rövid zárónyilatkozatot kell tennie.
Ezt követően a bizottság elnöke és a bizottságban képviselt frakciók vezetői (koordinátorok) zárt ülésen értékelik a jelölt teljesítményét, és az értékelést nyilvánosságra hozzák. Ha nem tudnak egyetérteni, akkor az elnök soron kívüli bizottsági ülést hívhat össze, s ha ott sem születik konszenzus, a bizottság titkos szavazással dönt az értékelés pozitív vagy negatív jellegéről. A bizottságnak az időhúzás elkerülése érdekében a meghallgatást követő 24 órán belül mindenképp el kell készülnie az értékeléssel.
Vagyis csütörtök estig kiderül, hogyan értékeli az EP kulturális és oktatási bizottsága Navracsics Tibor teljesítményét, függetlenségét és európai elkötelezettségét. Addig a nyilvános és az interneten élőben is közvetített meghallgatást mindenki maga is értékelheti.
Hegyi Gyula (Brüsszel)