Eddig két ízben fordult elő, hogy egy biztosnak vissza kellett lépnie a képviselők ellenállása miatt. 2004-ben Rocco Buttiglione olasz biztost kötelezte távozásra az Európai Parlament a homoszexuálisokat érintő becsmérlő kijelentései miatt. 2010-ben pedig a bolgár Rumiana Jeleva jutott hasonló sorsra, mivel nem tárta fel kellőképpen mellékes jövedelmeit.
Ezúttal is több olyan jelölt lehet, akiknél rezeghet a léc. A külföldi médiumok egybehangzóan említik e tekintetben Navracsics Tibort nevét. A volt külügyminisztert, kulturális biztosjelöltet szerdán hallgatják meg Brüsszelben. Felróják neki, hogy ő töltötte be az igazságügy miniszteri tisztséget akkor, amikor egy sor demokráciaellenes törvényt fogadtak el Magyarországon.
Zöldek képviselőcsoportja tegnap a magyar, a brit és a spanyol biztosjelölt cseréjét követelte Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Kemény kérdésekre számíthat jövő hétfőn Alenka Bratusek, akit Juncker egyik alelnökének jelölt.
A volt szlovén kormányfőnek felróhatják, hogy ügyvezető kormányfőként saját magát jelölte hazája uniós biztosának, nem várta meg a döntéssel a szlovén választás után hatalomra került kormányfőt, Miro Cerart. Némelyek azt firtathatják, hogy kormánypénzből fizette angol nyelvtanulmányait.
A spanyol Miguel Arias Canete is sok európai parlamenti képviselőnél verte ki a biztosítékot a nőkkel kapcsolatos nem éppen úriemberhez méltó megnyilatkozása miatt. Másrészt azzal is vádolják, hogy túl közel áll egyes olajcégekhez. Ő azzal érvel, hogy jelölése napjáig eladta az összes nyersanyagcégben lévő részesedését.
A brit Jonathan Hill korábban kemény lobbitevékenységet folytatott, ezért alkalmatlan lenne a pénzügyi stabilitásért felelős biztosi posztra. Az Oareford Lordja címet viselő Hill alapította a Quiller nevű lobbista csoportot, amelyet 2006-ban a Huntsworth nevű multicég vett át.
Cserében Hill a Huntsworth részvényese lett. A Quiller egyebek mellett a brit nagybankot, a HSBC-t képviselte. Euroszkeptikus nézetei miatt is bírálatok kereszttüzébe kerülhet.A Lord tegnap kijelentette, célja, hogy London "egy erős Európa" része maradjon.
A legnagyobb kérdés az, meddig képes elmenni az Európai Parlament az egyes biztosjelöltekkel szemben. Janis Emmanoulidis, az European Policy Center kutatóintézet szakértője a Neue Zürcher Zeitungban úgy vélte, az EP ezúttal nem törekszik teljes konfrontációra az Európai Bizottsággal.
Sok EP-képviselő ugyanis attól tart, hogy ha elhúzódna a Bizottság és az Európai Parlament közötti vita, az csak az euroszkeptikus pártok malmára hajtaná a vizet. Ezért már a biztosi meghallgatások során körvonalazódhat egyfajta nagykoalíció a konzervatív Európai Néppárt és a szociáldemokraták között - véli a szakértő. Juncker megválasztását ráadásul az EP szorgalmazta, így a képviselők ezért sem akarnak hadat üzenni neki.
