Amerikai harci gépek szombaton először támadták az IS állásait Kobani térségében, a török területek közelében, ahol nemrégiben legalább 150 ezer szíriai menekült lépte át a határt. Páncélozott harci járműveket és Humvee-ket semmisítettek meg.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnapi tévéinterjújában azt javasolta, másodszor is újra kellene indítani a kapcsolatokat Washingtonnal. Lavrov szerint ugyanis "az orosz békekezdeményezéseknek köszönhetően" enyhült az ukrán válság, s itt lenne az ideje a "reset 2.0" beindításának. (Obama hivatalba lépését követően külügyminisztere, Hillary Clinton hirdette meg az "újraindítás" politikáját Oroszországgal.)
Barack Obama múlt héten kilátásba helyezte, hogy feloldhatják az Oroszország elleni szankciókat, ha Moszkva a megbékélés és a diplomácia útjára lép. Lavrov előzőleg, az ENSZ-közgyűlés fórumán mondott beszédében ugyanakkor rendkívül élesen bírálta az Egyesült Államokat, a nyugati hatalmakat és a NATO-t, mondván, képtelenek megváltoztatni a hidegháborús időkből maradt "genetikai kódjukat".
Lavrov beszédében azzal vádolta a nyugatot, hogy Ukrajnában amerikai és EU-támogatással "államcsínyt" hajtottak végre, s a Krím elcsatolását úgy állította be, mint az ott élő, jórészt orosz népesség szuverén döntését. Az orosz külügyminiszter ugyancsak bírálta az Egyesült Államok "katonai beavatkozását" Szíriában.
A légicsapás a beszámolók szerint azt célozta, hogy jelezzék, segítséget nyújtanak a szíriai kurd egységeknek, amelyek már régóta kérték az amerikai légitámogatást. Folytatódtak a légicsapások Rakkánál, az Iszlám Állam főhadiszállásánál, emellett négy olajfinomítót is bombáztak. A támadásokban az amerikai légierő mellett szaúdi, jordániai és emirátusbeli harci gépek vettek részt.
Amerikai katonai szakértők ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozzák, hogy csupán légicsapásokkal legfeljebb az IS gyengítése érhető el, teljes megsemmisítése nem lehetséges. Washington azt várná Ankarától, hogy akadályozza meg a külföldi dzsihadisták beáramlását a török-szíriai határon keresztül. Amerikai remények szerint a NATO-tag Törökország is bekapcsolódhat a hadműveletekbe, s rendelkezésre bocsáthatja bázisait az IS elleni légicsapásokhoz.
Alighanem erről győzködte múlt héten Biden alelnök az ankarai vezetőket. Barack Obama New Yorkban nem találkozott Recep Tayyip Erdogannal, de telefonon köszönetet mondott a török államfőnek a szíriai menekültek befogadásáért. Ankara dilemmája azonban bonyolult, legalább annyira tart a brutális IS terjeszkedésétől, mint amennyire aggasztja a szíriai kurdok
esetleges megerősödése. Franciaország, Hollandia, Dánia, Belgium harci gépei mellett szombaton már a brit királyi légierő Tornadói is bekapcsolódtak a koalíciós bevetésekbe, miután pénteken este a londoni alsóház 524 igen szavazattal, 43 nem ellenében támogatásáról biztosította az Iszlám Állam elleni fellépést. Nagy-Britannia nem maradhatott a partvonalon, hiszen egyfelől több brit állampolgárt is túszul tart fogva az IS, másfelől ugyanakkor nagy számban harcolhatnak az IS soraiban brit születésű radikális muszlimok.
Két brit Tornado GR4-es a ciprusi Akrotiri légibázisról szállt fel, mivel azonban a szíriai légteret meg kellett kerülniük, egy Voyager légi utántöltő tanker is támogatta az akciót. A brit gépek első bevetésükön nem hajtottak végre légicsapást, de jelentős felderítő feladatot láttak el londoni információk szerint. A királyi légierő egy Rivet Joint felderítő gépe Katarból szállt fel.
Michael Fallon brit védelmi miniszter szerint nem egy-két napos feladatról, hanem elhúzódó kampányról van szó. David Cameron vasárnapi interjújában jelezte, "átfogó stratégiát" hajtanak végre, a koalíciós erők légitámogatása mellett a szárazföldi erőt az iraki és kurd pesmerga csapatok biztosítják. A brit kormányfő szerint Szíriában a végső cél a politikai átmenet előmozdítása.
