A találkozón a két szövetség tagegyházai - a Golgota Keresztény Gyülekezet, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet, a Magyar Apostoli Egyház, a Magyar Evangéliumi Egyesület, az Agapé Gyülekezet Keresztény Egyesület és az Evangéliumi Gyülekezetek Vallási Egyesülete -, valamint a kormány képviselői áttekintették az egyházi törvény második módosítása óta eltelt időszak tapasztalatait - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az MTI-vel. A megbeszélésen nem vett részt az egyházi jogaitól szintén megfosztott Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).
A megbeszélés résztvevői kiemelték, hogy Magyarországon a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogát mind az alaptörvény, mind az ezen alapuló sarkalatos egyházi törvény biztosítja, ezért az egyeztetésen részt vevő vallási közösségek eddig sem fordultak és a jövőben sem akarnak nemzetközi fórumokhoz fordulni - olvasható a közleményben. A vallási közösségek itt arra utalhattak, hogy a közelmúltban a MET és más, jogfosztott kisegyházak pert nyertek a strasbourgi emberi jogi bíróságon a magyar állam ellen, mert a testület szerint a 2011-es egyházügyi törvénnyel megsértették az érintett felekezetek vallásszabadsághoz, és egyesülési szabadsághoz való jogát.
Az egyházaknak a társadalom szervezésében, a közösségépítő munkában vállalt szerepéről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter folytatott vasárnap Makón a történelmi egyházak térségbeli képviselőivel. Balog Zoltán úgy fogalmazott, végre komoly esély kínálkozik arra, hogy átgondolt jövőkép alapján fejlődjön az egyházi és az állami intézmények együttműködése.
Interjút adott a szombati Népszabadságban Lázuár János, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, aki a korábban terjedő hírekkel ellentétben nem tud arról, hogíy Orbán Viktor provokációnak nevezte volna Zoltai Gusztáv tanácsadói kinevezését, ami mind kormányközeli körökben, mind a zsidó közösségben nagy visszhangot váltott ki. a tanácsadói kinevezést bírálta Gulyás Gergely, a parlament alelnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója is, mondván, hogy egy volt kommunista munkásőr kinevezése összeegyeztethetetlen a jobboldali közösség alapértékeivel.
Lázár most hangoztatta: nem válik meg Zoltaitól, mert a tanácsadás nem haveri mutyi, Nem szeretném, ha szellemi karanténba szorítana a saját pártom, ha csak azoknak a véleményét hallhatnám és hallgathatnám meg, akik a párttársaim. Nagy baj volna, áés nagy gyengeségről tanúskodna - mondta, hozzátéve: tájékoztatta a miniszterelnököt Zoltai kinevezéséről, aki azt nem kommentálta.
