A Csöbör Katalin (Fidesz) által javasolt paragrafusok ugyan szerepelnek a végrehajtási törvényben, ám az első devizahiteles törvény egyik passzusa ezeket felülírja. Ezért a képviselő az indoklásban megjegyzi: a törvényjavaslat célja, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő kivételi szabály valóban érvényesülni tudjon.
A szabály alapján, ha az önkormányzat, illetve a közösségi tulajdonban lévő cég szerezné meg a végrehajtás alá vont lakás tulajdonjogát, akkor azt 2 éven belül fel kell újíttatnia. A második feltétel szerint a felújítás után pályázatot kell kiírni a lakás hasznosítására a végrehajtást kérőnek. A hasznosítás azt jelenti, hogy a településen munkát vállaló személynek adják bérbe a lakást.
Amennyiben az árverésen nem a végrehajtást kérő szerzi meg a lakás tulajdonjogát, akkor a végrehajtás további részét fel kell függeszteni. Így a volt tulajdonos - a devizahitelt fizetni nem tudó személy - nem lakoltatható ki.
A kedvezőbb szabályozás alkotmányosan igazolható indokának nevezi a képviselő, hogy a települések és az ott lakók fennmaradásának és ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését, a vállalkozások létesítését, ehhez pedig szükséges, hogy a településen lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.
Az eredeti kivételi szabály is a fideszes politikus javaslatára került a törvénybe. Csöbör Katalin még áprilisban beszélt arról, hogy törvénymódosítást kezdeményez a kilakoltatási moratórium ügyében. A jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak - elsősorban lakótelepi - lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik - mondta akkor Csöbör Katalin, hozzáfűzve: tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik".