Rendhagyó ülést tartott csütörtökre virradóra az ENSZ Biztonsági Tanácsa: Barack Obama amerikai elnök vezette a tanácskozást. A 15 tagú testület ülésén felszólaló állam- és kormányfők támogatásukról biztosították az Iszlám Állam elleni harcot. Az ülésen kötelező erejű határozatot fogadtak el, amely kimondja, az ENSZ mind a 193 tagországának kötelessége, hogy megakadályozza saját iszlám szélsőségeseinek csatlakozását a radikális dzsihadistákhoz.
Rohani a világszervezet közgyűlésén a Nyugatot és az arab államokat hibáztatta a szélsőséges, dzsihadista mozgalmak megerősödéséért. "Egyes hírszerző ügynökségek adták a pengét őrültek kezébe, akik senkit sem kímélnek" - mondta az iráni elnök. Rohani az Irán elleni szankciók feloldásához kötötte Teherán részvételét az Iszlám Állam elleni harcban, ugyanakkor jelezte, hogy Irán elsőként sietett Irak segítségére júniusban, a dzsihadisták előrenyomulásakor.
Valamennyi országnak fel kell lépnie saját területén az IS soraiba toborzók ellen. A BT-határozatot egyhangúan hagyták jóvá, valamennyi állandó és nem állandó tag támogatásával. A határozat értelmében a BT-nek jogában áll fellépni a rendelkezést be nem tartó országok ellen, gazdasági szankciók elfogadásával, de akár erő alkalmazásával is. Obama azért vezette személyesen a BT-ülést, mivel szeptemberben az Egyesült Államok a BT soros elnöke, ezúttal másodszor elnökölt BT-tanácskozáson.
Az Iszlám Állam elleni légicsapások tegnapi hullámában az IS parancsnoki központját, illetve számos olajfinomítót támadták az amerikai és arab harci gépek Deir Ezzor tartományban. A szíriai emberi jogi megfigyelő csoport információ szerint a támadásokban az IS 14 harcosa, valamint öt polgári személy veszítette életét. A szerdai támadásokban szaúdi és emirátusbeli harci gépek vettek részt az amerikai légierő gépei mellett, összesen 12 célpontra mértek csapást.
Pentagon-források szerint az olajfinomítók megsemmisítésével az IS anyagi forrásait akarják elapasztani. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az olajeladásokból napi 2 millió dollár bevételhez jut az iszlám állam. Peter Mansoor, nyugalmazott ezredes a CNN-nek nyilatkozva úgy vélte, ha ki is esnek az olajjövedelmek, akkor is legalább egymilliárd dollár tartaléka lehet az IS-nek, egyebek mellett a moszuli bank tartalékainak elrablásából, illetve az európai kormányok által a külföldi túszokért fizetett váltságdíjakból. Amerikai védelmi információk szerint eddig 198 légicsapást hajtottak végre Irak területén, 33 légicsapást Szíriában az Iszlám Állam ellen.
Az amerikaiak által kezdeményezett nemzetközi koalíció tovább szélesedik, több mint 40 állam vállalt valamiféle részvételt, a légicsapásokban az Egyesült Államok mellett öt arab ország vesz részt. Hollandia külügyminisztere szerdán jelentette be, hogy hat F-16-os harci gépet és 250 katonát ajánlanak fel, a holland légierő gépei bekapcsolódnak a légicsapásokba, s a katonák részt vesznek az iraki és a kurd erők kiképzésében. A belga diplomácai vezetője is kilátásba helyezte, hogy hat harci géppel hozzájárulnak az IS elleni légikampányhoz, erről a parlamentnek kell döntést hoznia.
Francois Hollande válságtanácskozást hívott össze azt követően, hogy kiderült, algériai iszlamisták lefejezték francia túszukat, Hervé Gourdelt. A francia elnök "kegyetlen és gyáva" tettnek minősítette az 55 éves francia hegyivezető lemészárlását. amelyet a Jund al-Kalifa csoport követett el. Előzőleg ultimátumot adtak Párizsnak, hogy állítsa le az Iszlám Állam elleni támadásokat. Jean-Yves le Drian francia védelmi miniszter tegnap közölte, Franciaország fontolóra veszi, hogy nem csupán Irakban, hanem Szíriában is csapásokat mér az IS-re. Laurent Fabius francia külügyminiszter közölte, ismét megvizsgálnak minden lehetőséget. Francia harci gépek múlt hét óta részt vesznek az iraki területen végrehajtott légicsapásokban. Párizsban a válságtanácskozás után bejelentették, hogy terrorcsapástól tartva megszigorítják a biztonsági intézkedéseket a közlekedési eszközökön és a nyilvános helyeken. Bejelentették, hogy francia gépek csütörtökön is részt vettek az iraki légicsapásokban.
David Cameron brit kormányfő az ENSZ-közgyűlésen felszólalásában közölte: Nagy-Britannia kiveszi részét az Iszlám Állam (IS) elleni harcból. Az IS, mint mondta, olyan „gonosz” szervezet, amely ellen az egész világnak össze kell fognia. A múlt hibái, érvelt Cameron, nem indokolják, hogy tétlenül nézze a világ az Iszlám Állam térhódítását. A brit kormányfő péntekre összehívta a londoni alsóházat, hogy felhatalmazást kérjen az IS elleni légicsapásokban való részvételhez. Cameron jelezte, Nagy-Britannia – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – nem tervezi szárazföldi alakulatok bevetését Irakban.
Londonban tegnap kilenc embert, köztük egy radikális iszlám hitszónokot vettek őrizetbe, azzal gyanúsítják őket, hogy egy 2010-ben betiltott iszlamista csoport, az al-Muhadzsirun (Islam4UK) tagjai. A rendőrség 18 helyen tartott razziát, lakásokat, üzlethelyiségeket kutattak át, a legtöbbet Kelet-Londonban. Az őrizetbe vett férfiak közül a legfiatalabb 22, a legidősebb 51 éves. A letartóztatásokat a 2001-es, illetve 2006-os terrorizmus elleni törvény értelmében vették őrizetbe - jelentették be.
