megszorítás;

- Program szerint spórolna a kormány

Az 1700 milliárdos megszorítás valójában nem fog megtörténni, az állami kiadások GDP-arányos csökkentése szigorú állami költséggazdálkodás mellett, 2-3 százalékos gazdasági növekedési pályán haladva 2017-18-ig nagyjából automatikusan elérhető - riposztolnak a kormányzat szószólói. A szigorú gazdálkodás sok területet érinthet, kérdés melyeket. Az index.hu összeszedte, hogy a Brüsszelnek tavasszal elküldött konvergenciaprogram alapján mely költségvetési területek számíthatnak "megszorításokra":

Az uniós támogatásoktól eltekintve, legnagyobb arányban a társadalmi juttatások járulhatnak hozzá az újraelosztási ráta csökkenéséhez - írja a program. Az unióból érkező bevétel jelenleg a GDP 3 százaléka, ez két év múlva 1,2 százalékra csökken. Emiatt a magyar költségvetésből is kevesebb kiegészítést kell társfinanszírozásként kifizetni. Ez tehát tovább csökkenti a GDP-arányos állami kiadásokat.

A kormány azt is vállalta, hogy 2017-ig a közoktatást leszámítva nem lesz általános béremelés, nem lesz több közfoglalkoztatott, és változatlan áron befagyasztják az önkormányzatok áru- és szolgáltatásvásárlásait. Leállítják az állami beruházásokat, pontosabban csak akkor építenek, ha azt valamilyen állami vagyon értékesítéséből ki lehet fizetni. A szociális kiadások területén is lesznek meglepetések, mert nem nőnek majd a családi és szociális kiadások, az inflációtól elmaradó lesz a gyógyszerárak, segédeszközök ártámogatása és az idei szinten fagyasztják be a jegyár- és bérlettámogatásokat. A nyugdíjasok pedig arra számíthatnak, hogy vége lesz az infláció fölötti nyugdíjemeléseknek. (2013-ban 5,1 és 2014-ben 2,4 százalékos volt az emelés.)

Lesz Orbán-csomag, a Fidesz végrehajtja a Varga Mihály által bejelentett 1700 milliárdos megszorítást. „Ismerjük a Fidesz módszerét” – jelentette ki Lukács, emlékeztetve: a Fidesz 2010-ben szintén cáfolta, hogy adót akar emelni, mégis csaknem harmincféle adót emeltek meg, illetve vezettek be, és 27 százalékra emelték az ÁFÁ-t.

Az 1700 milliárdos Orbán-csomag bejelentése után Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke is írt a blogjában. Szerinte legnagyobb gond ma Magyarországon az, hogy az illiberális, pluralizmus-tagadó orbáni állammodellen belül nem teremthető stabil, fenntartható növekedési környezet, nem következhet be polgárosodás, nincs esély a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Egy lemaradó Magyarország válságában a költségvetés nehéz helyzete csak egy tényező. Az orbáni modell megváltoztatása nélkül egy ponton túl értelmetlen minden költségvetési stabilizációs intézkedés -írja.

Folyamatosan növekvő banki költségekkel kell számolni a következő időszakban. A szektoradó, a kampányszerű büntetések és a devizahiteles mentőcsomag miatt kényszerűen így pótolják a veszteségeiket. A pénzintézetek sorra szüntetik meg korábbi számlacsomagjaikat és jellemzően drágábbat kínálnak helyettük. A nemrég államosított MKB Bank többszörösére emelt átutalási díjára a kormánypárti médiumok is felfigyeltek.