Nagy élvezettel olvastam Szunyogh Szabolcs „Törekedjetek az igazságra” című cikkét (Népszava, 2014. szept. 20.), amely a Jézus-történet egyház által terjesztett változatának ellentmondásait, hamisításait tárja fel. Jó pár részletet magam is ismertem, így a Josephus-szöveg betoldásait, a nem „megfelelő” irányzatú evangéliumok eltüntetését és az egész Pilátus-jelenet utólagos komponáltságát. Én is jártam a Szent Sír bazilikában, és Kapernaumban is, nem ismertem viszont a cikkben említett második, Kerti Sírt – ám tudom, hogy valahol Indiában is nagy tisztelettel öveznek egy állítólagos Jézus-sírt. Nem tudtam az Izrael Múzeumban található osszáriumról, s arról sem, hogy annak motívuma Kapernaumban is látható.
Az írás a racionálisan gondolkodó emberek számára meggyőző lehet. Ám a római egyház 1700 éve, a niceai zsinat óta sulykolja híveibe az akkori politikai helyzetben szükségesnek látszó zsidóellenességet – bár a II. világháború és a holokauszt után itt-ott azért hátrább léptek e téren. S itt térjünk le a történészi, jogászi vagy újságírói precizitás és hitelesség területéről, s evezzünk át a társadalomlélektan vizeire. Az emberek sok-sok generáción át hallhatták a ferdítéseket, amelyek újabb és újabb kvázi-tényekkel támasztanak alá (gondolok itt az antiszemitizmus 19-20. századi, gazdasági érvekkel történő megalapozására, vagy az első világháborús vereség és a kommün felelősségének a zsidóságra hárítására).
Ha ezek az emberek hívőként szocializálódtak, akkor a logikus érvelés elszáll a fülük mellett s továbbra is abban hisznek, amit a paptól, a nagymamától vagy másoktól, gyerekkoruk óta hallottak. Jézus perét még sokszor le fogjuk játszani, s az Igazság, melyet ő is hirdetett, mégsem fog eljutni sokak tudatáig. Aki hisz abban, hogy az evangéliumokat az Úr személyesen küldte "e-mailen" az emberiségnek, az soha nem lesz meggyőzhető arról, hogy e szövegeket emberek írták, konkrét célok elérése érdekében. Aki az egyházat megfellebbezhetetlen felsőbbségnek tartja, az a cikk szerzőjéhez hasonló írásokat "zsidó ármányként", szentségtörésként értékeli. A Rabbi szeretetet hirdetett – s mi lett belőle? Aki gyűlölni akar, az az ő tanaiban is megtalálja ideológiájának igazolását. A tankönyveknek a cikk által említett mai torzításai is arról szólnak: amit sokat hallunk, azt előbb-utóbb el is hisszük.