Bár élete nagy fellépésére készült, a 44 éves munkáspárti vezér keddi szereplése alatta maradt a várakozásoknak, még a párttagok körében is vegyes fogadtatásra talált. Miliband egy jövendő kormányfő programbeszédének - "miniszterelnöki állásinterjúnak" - szánta a manchesteri pártkonferencián mondottakat. Tony Blair egykori külügyminiszterének, David Milibandnek az öccse már négy éve áll a Munkáspárt élén, de még mindig nem győzte meg a kétkedőket, hogy jó miniszterelnök válna belőle. Az ifjabbik Milibandben elvileg minden megvan, ami a sikerhez kell, jóképű, ha nekidurálja magát, magával tudja ragadni a hallgatóságát. 2011-ben még az élettársát, gyermekei anyját, Justine Thorntont is feleségül vette, a média szerint azért, ne érje szó a ház elejét, ha majd beköltöznek a Downing Street 10-be.
Csakhogy a Munkáspárt előnye egyelőre nem akkora, hogy biztosra vehetnék, 2015 májusában - egy ciklus után - ki tudják penderíteni a konzervatívokat a hatalomból. Ha az élen végeznek is, Milibandnek ugyanúgy koalíciós partnert kellene keresnie, mint 2010-ben David Cameronnak kellett. Partnerként pedig nemigen kínálkozik más, mint a Liberális Demokrata Párt, amely megsínylette a koalíciókötést a torykkal.
A pártkonferencián visszafogott volt a hangulat, de Milibandet a szokásos hosszú tapsviharral ünnepelték. A visszhangok azonban ellentmondásosak. A Labour-vezér az árnyékkormány minisztereit arra kérte, fogják rövidre mondanivalójukat, neki magának is ezt kellett volna tennie, írta valaki twitteren. Más vélemény szerint Miliband jól beszélt, de hiányzott belőle a "szenvedély". A skót népszavazás katarzisát eleve nehéz lett volna túlszárnyalni a pártértekezlettel, s a figyelmet még az Iszlám Állam elleni légicsapások is elterelték. A pártvezér köszönetet mondott a skót kampány vezetőinek, az esetleges brit részvételt a légicsapásokban óvatos támogatásáról biztosította.
Miliband kétségkívül ambiciózus programmal állt elő, azt mondta, legalább tíz évre lenne szükség, hogy a Munkáspárt megvalósítsa terveit. A Britain 2025 tervezetben hat célkitűzést jelölt meg: növelnék a szakképzésben részesülők számát, segítenék az egyéni vállalkozókat, támogatást nyújtanának az első lakást vásárlóknak, több önkormányzati lakást építenének, felére csökkentenék az alacsony fizetésből élők számát (jelenleg a fizetésből élők ötöde, mintegy ötmillió ember sorolható ide), egymillióval több high-tech állást teremtenének, különös tekintettel a zöld iparágakra. Összességében több mint kétmillió ember életkörülményeit javítanák. Nagy-Britannia, mint rámutatott, lemaradásban van Németországhoz, Japánhoz, az Egyesült Államokhoz, de talán még Kínához és Indiához képest is a zöld technológiák alkalmazása terén.
A munkáspárti vezér legfontosabb ígérete kétségkívül az egészségügy rendbetétele. Az erre szánt 2,5 milliárd fontból további 20 ezer nővért, 8 ezer orvost, 5 ezer ápolót, 3 ezer szülésznőt alkalmaznának. Az ehhez szükséges alapot pedig a dohánycégek megadóztatásával, az adóelkerülők megbüntetésével, illetve a 2 millió fontnál nagyobb értékű házakra kivetett adó révén töltenék fel. Miliband szerint elfogadhatatlan, hogy a betegeknek gyakran egy hétnél is tovább kell várakozniuk, mire valaki megvizsgálja őket, hogy egy idős emberre az orvos 15 percnél nem tud többet fordítani.
A konzervatívok szerint Miliband nem állt elő valódi gazdasági programmal, George Osborne, a jelenlegi pénzügyminiszter hiányolta, hogy egy szóval sem tért ki a deficit kérdésére, márpedig a gazdaság rendbetétele nélkül az egészségügy finanszírozását sem lehet megoldani.
Egy friss YouGov-felmérés szerint a Munkáspárt 35 százalékon áll, a konzervatívok 33 százalékot szereznének. A konzervatív Lord Ashcroft intézetének mérései szerint a Labour 33 százalékon áll, míg a toryk csak 27 százalékot érnének el. Az euroszkeptikus Ukip 17 százalékkal a harmadik, a liberális demokraták és a zöldek 9-9 százalékot kapnának, ha most lennének a választások.
Miliband számára kevéssé kedvező, hogy a YouGov szerint megkérdezettek 65 százaléka kétségbe vonja, kellően alkalmas-e a kormányfői posztra. Egy korábbi IPSOS-Mori közvélemény-kutatásban a nyilatkozók 30 százaléka látta benne a jövő miniszterelnökét, 46 százalék viszont úgy vélte, nem érzi át az emberek problémáit. Cameron kormányfő pedig korántsem népszerű, nemzetközi teljesítményével viszont inkább elégedettek.
A Guardian szerint Milibandnek nem sikerült leküzdenie a "hitelességi" problémáját: a választók tartanak az "Obama-effektustól", az embereknek tetszenek a Labour ígéretei, de nem biztosak benne, hogy ténylegesen megvalósíthatók. Az üzleti köröknek pedig az "Új-Munkáspárt" középutas politikájától balra eltérő vonallal szemben vannak fenntartásai.