A londoni alsóház jelenleg szünetét tölti, tekintettel a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusi szezonjára, de a BBC televízió - egyelőre nem hivatalos - szerdai értesülése szerint a kormány a törvényhozás elé kívánja terjeszteni az Iszlám Állam elleni brit katonai fellépés kérdését.
Nagy-Britannia eddig nem kapcsolódott be a Szíriában és Irakban előretörő dzsihadista szervezet ellen - amerikai vezetéssel már megindult - légi hadműveletekbe.
David Cameron brit miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésére New Yorkba utazott, szerdai londoni sajtóértesülések szerint a világszervezet székhelyén találkozik Haider el-Abádi iraki miniszterelnökkel, aki várhatóan hivatalosan kérni fogja a brit királyi légierő (RAF) részvételét az Iszlám Állam elleni légicsapásokban.
A szerdai brit lapok idéznek egy interjúból, amelyet Cameron adott amerikai televíziós állomásoknak, kijelentve: nincsenek kétségei az iránt, hogy az Iszlám Állam már végrehajtott terrorcselekményeket Európában, és továbbiakat tervez. A brit kormányfő szerint az Iszlám Állam követte el a brüsszeli zsidó múzeum elleni május végi támadást is, amelyben négyen vesztették életüket.
Cameron részletek nélkül hozzátette: a dzsihadista milícia Nagy-Britanniában is "próbálkozik".
A brit kormány a múlt hónap végén a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet. Cameron az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az addigi "jelentős" helyett a "súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint "nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.
A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a "kritikus", amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.
Michael Fallon brit védelmi miniszter egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közel álló folyóirat szerdán megjelent kiadásának nyilatkozva úgy fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor "legalábbis kérdésként felmerül", hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.