Hajléktalankérdés a politikában - ebben a témában rendezett konferenciát a Friedrich Ebert Stiftung és a Political Capital Institute (PC) tegnap. Krekó Péter, a PC igazgatója köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy "minél nagyobb figyelmet kapjon az ügy, így talán a fővárosi közgyűlés is többet fog foglalkozni a kérdéssel". Hozzátette: a magyar társadalom többsége nem tartja "bűnösnek" a hajléktalanokat.
Utána társadalomtudósok kaptak szót; Kende Anna szociálpszichológus szerint a hajléktalanokat sújtó dehumanizációs attitűd egyfajta pszichológiai védekezés a többségi társadalom részéről. Szerinte az utcán élő emberek alapvető kérdéseket vetnek fel a többség biztonságérzetével kapcsolatban, ami elutasítást eredményezhet. Fekete-Nagy Miklós, a Város Mindenkié csoport aktivistája - maga is hajléktalan - úgy vélte, az ellátórendszerből nincs kiút, egy szociális bérlakáshoz állandó munkára lenne szükség, ám tapasztalatai szerint a hajléktalanok az utcáról - de akár a szállóról is - nehezen kapnak munkát. "Ez egy ördögi kör, az önkormányzatok meg inkább befalazzák az üresen álló lakásokat".
Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte: Magyarországon 25 éve nem létezik lakáspolitika, évek óta csak egymásra mutogatás történik. Az állam negyed évszázada "csupán" hajléktalanszállókat biztosít szociális lakások helyett, és finanszírozza a jelenlegi, helyenként hibásnak bizonyuló ellátórendszert. "Pedig amennyit az ország stadionépítésekre költött, abból ki lehetne számolni, hány embernek lehetett volna biztosítani a lakhatását" - mondta Győri, hozzátéve: Magyarországon a lakásügy kérdése is teljesen "kiíródott" a központi költségvetésből.
A civil szakértők után a politikusok fejtették ki véleményüket: megállítható-e a hajléktalanok stigmatizációja. Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltje szerint a hajléktalanokkal kapcsolatos közhangulat nagyban függ a politikusok kommunikációjától, cselekedeteitől, ezzel együtt kijelentette: a döntéshozóknak hallgatniuk kellene a szakemberekre.
Osztolykán Ágnes, az LMP politikusa szerint a mai hatalom "megengedi magának, hogy ne folytasson társadalmi párbeszédet, sem szakmai konzultációkat". Kunhalmi Ágnes úgy vélte, a közhangulat alakulásában a politikai elitnek is nagy felelőssége van, ami abban is megmutatkozik, ahogyan egymással viselkednek. "Ennek fényében nem csoda, hogy a társadalom egészében burjánzik az egymás iránti szolidaritás hiánya" - mondta. Az MSZP budapesti elnöke a stigmaticázió visszaszorításának egyik lehetséges megoldását abban látja, hogy már az iskolákban úgy kell nevelni a gyerekeket, hogy ne elutasítóak, kirekesztőek, hanem szociálisan érzékenyek legyenek. Juhász Péter, az Együtt-PM V. kerületi polgármester-jelöltje szerint "a mai hatalom a zászlójára tűzte a stigmatizációt", megosztja az embereket, és nem akarja elősegíteni, hogy elfogadóak legyenek.
Ezután a közönség kapott szót, elsőnek Demszky Gábor jelentkezett. Budapest volt főpolgármestere keményen bírálta az ellenzéki pártokat, szerinte három héttel az önkormányzati választás előtt "elvárható lenne", hogy a pártok "konkrét problémamegoldási javaslattal álljanak elő". Felszólította a politikusokat, hogy "felelősen, megvalósítható megoldásokról" vitatkozzanak, és ne "hülyeségeket beszéljenek". Szerinte a mai pártok "nemcsak ezeken a területeken nem rendelkeznek hiteles programmal, de hitellel sem rendelkeznek".
