Európai Unió;Oroszország;Ukrajna;Kijev;kerítés;Arszenyij Jacenyuk;Petro Porosenko;

Izraeli katonák járőröznek a ciszjordániai biztonsági kerítés mentén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/URIEL SINAI

- Vasfüggöny már nincs, de kerítések épülnek

Kijev kerítést emelne az orosz határon. A terv egyelőre illuzórikus, hiszen Ukrajna a határszakasz egy részét nem is tartja ellenőrzése alatt, ráadásul a megvalósítás olyan összegeket emésztene fel, amelyeket most aligha engedhet meg magának az ország. Berlin azonban jelezte, segítene a megvalósításban. A vasfüggöny leomlása után bő két évtizeddel ismét egyre népszerűbb Európában új falak építése, de más földrészeken is gyakran folyamodnak e megoldáshoz.

Acélfal épülhet Calais-nál is

Nagy-Britannia felajánlotta Franciaországnak azt a 20 kilométer hosszú, áthatolhatatlan acélfalat, amelyet a walesi NATO-csúcstalálkozó védelmére készíttettek. A La Manche-csatorna túlpartján, Calais-nál lehetetlen állapotok alakultak ki, mivel a brit szigetekre bejutni próbáló menedékkérők rendszeresen átmásznak a meglévő kerítéseken, hogy felszökjenek a csatornán átkelő teherautókra, kompokra. London nemrégiben 3 millió fontot ajánlott fel Párizsnak, a calais-i menekültprobléma kezelésére.

Vitatott építmény

A világ talán legvitatottabb biztonsági kerítése az izraeli, egyben a mai szentföldi valóság egyik legkomorabb jelképe. Ha befejeződik a zsidó államot és a Palesztin Hatóság területét elválasztó építmény, akkor 703 kilométer hosszú lesz. Több részből áll, a 3 méter magas elektromos kerítést helyenként 8 méter magas betonfal váltja fel, amelynek mindkét oldalán szerviz és járőrutak, árkok és nyomrögzítő homoksávok, szögesdrót kerítések és biztonsági kamerák helyezkednek el.

A ciszjordániai kerítés ára kilométerenként 2 millió dollár, de a zsidó államnak megéri, hiszen a leginkább kézzelfogható eredmények épp ehhez a vitatott építményhez kötődnek. Az izraeli társadalom túlnyomó része, politikai-ideológiai hovatartozástól függetlenül azonban egyetért a biztonsági kerítés létével.

A 2002 óta épülő biztonsági kerítés létrehozását Ariel Saron kabinetje döntötte el, miután a 2000-ben kitört második intifáda idején ugrásszerűen megszaporodtak a merényletek Izraelben. Nyomvonalát többször módosították.

Dupla  védelem a mexikói határon

Amerikai Nagy Fal - így írt a Time magazin az Egyesült Államok és Mexikó határvonalának egy részén húzódó dupla acélkerítésről. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vált prioritássá a határőrizet megerősítése, most az ISIS terroristáinak beszivárgásától tartva ismét szigorítanák az ellenőrzést.

2006 és 2009 között a több mint 3100 kilométeres határvonal mintegy harmadán, 1080 kilométer hosszan építették ki a szakaszokból álló védelmi vonalat, amely elsősorban a dél-amerikai illegális bevándorlókat tartaná vissza.

Nem sok sikerrel, hiszen amikor néhány közép-amerikai államban elterjedt, hogy Barack Obama enyhíteni fogja a bevándorlási rendelkezéseket, hirtelen majd 60 ezer gyereket bíztak szülei emberkereskedőkre, s küldték a jobb élet, nagyobb biztonság reményében az Egyesült Államokba.

Az amerikai vám- és határvédelmi hatóság a napokban tette közzé, hogy 2004 óta 46 embert lőttek le tisztjeik a határon, köztük 15 amerikait. A mexikói emberi jogi bizottság adatai szerint a fal közelében az elmúlt évtizedben több mint ötezer illegális bevándorló veszítette életét, többségük a nagy meleg miatt a sivatagban. A falat a tervek szerint tovább építik, a 4-5 méter magas kerítés mellett a határt "virtuális fal" - infrakamerák, radar, mozgásérzékelők, őrtornyok is védik, drónokkal is pásztázzák a térséget.

Újabb izraeli-palesztin közvetett tárgyalások kezdődtek kedden Kairóban, először a legutóbbi gázai övezeti fegyveres konfliktus augusztus 26-i beszüntetése óta.