Népszerűségvesztéssel járó, nagy reformokra készül Orbán Viktor az október 12-i önkormányzati választások után - értesült kormányzati forrásokból a hvg.hu. A hírportál szerint a miniszterelnök a nagy állami ellátórendszerek és a közigazgatás átszervezését, végletes központosítását akarja keresztülvinni, de a médium konkrétumokról nem tudott beszámolni. A tervezett intézkedések jellegére utalhat, hogy állítólag Orbán úgy fogalmazta meg a fő csapásirányt, hogy csökkenteni kell az "államból élők arányát". Ennek egyik része lehet a közigazgatás totális központosítása, ezzel párhuzamosan pedig brutális mértékű leépítések jöhetnek a közszférában.
Az önkormányzatok fő feladat-, és hatásköreit - illetve az azok ellátásához szükséges adó-, és illetékbevételek - nagy részét már elvette az állam, amelyeket azután állami szervezetekre, kormányhivatalokra ruházott át. Ezek a lépések még nem jártak nagy elbocsátásokkal, mivel lényegében csak munkáltatót váltott a hivatali apparátus. Csakhogy a hvg.hu kormányzati forrása szerint ez a centralizálás kezdete volt: a választások után szinte minden, még megmaradt helyi szintű hivatali önállóságot megszüntetnek, jogköröket fognak elvonni és összevonni, háttérintézmények, hatóságok szűnhetnek meg, állítólag csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal őrízheti meg az önállóságát. Vagyis a közigazgatásban kevesebb emberrel akarnak majd több munkát elvégeztetni, amelyhez kapcsolódóan Orbán fejlesztené az e-közigazgatást, vagyis egyre több hivatali ügyet lehetne elintézni az interneten, illetve a kormányablakokon keresztül.
Kormányzati szinten is csökkenhet a bürokrácia, azzal párhuzamosan, hogy a szaktárcáktól és más igazgatási szervektől egyre több feladat-, és hatáskör kerül át a Lázár János miniszter vezette Miniszterelnökséghez. Az átalakítások egyelőre a hivatali apparátus felduzzadásával jártak, például a helyettes államtitkárok száma csaknem százra nőtt. A hvg.hu szerint novemberben kezdődik a nagy "szelektálás", amelyet állítólag miniszterek sem úszhatnak meg, Hende Csaba távozását például biztosra veszik a honvédelmi tárca éléről.
Korábban is felvetődött már a közoktatás és az egészségügy további központosítása. A budapesti kormányhivatal vezetője, György István egy rádióinterjúban fogalmazott úgy, hogy "akár az iskolák fenntartójának számító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint a kórházak állami felügyelő szerve, a Gyemszi is a kormányhivatalokhoz kerülhet a jelenleg zajló szakmai előkészítő munka eredményeként". A leglátványosabb problémákat az önkormányzati iskolák irányítását 2013 januárjától átvevő Klik produkálta, például hatalmas költségvetési hiányt halmozott fel, késtek a pedagógusi fizetések, illetve gondok voltak a beiskolázásoknál is. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, illetve Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár is arról beszélt, hogy a problémákat részleges decentralizálással oldanák meg, azaz a 198 járási tankerület felett álló húsz megyei tankerületi igazgatóság jogköreit erősítenék az országos vezetés hátrányára. Csakhogy a hvg.hu forrása szerint Lázár János annyira elégedetlen az oktatási igazgatás teljesítményével, hogy a teljes ágazat irányítását a Miniszterelnökséghez vonná, de a tankerületek szakmai felügyeletét meghagyná az erőforrás minisztériumnak. Emiatt a kancelláriaminiszter és Balog Zoltán között vita alakult ki, amiben még nem tudni, hogy ki győzött. Beszédes tény, hogy a Klik elnöki tisztségéből leváltott Marekné Pintér Arankának továbbra sincs utódja.
Hasonlóan ellentmondásos a helyzet a szakképzésben. Korábban arról írt a kormánypárti sajtó, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák fenntartását legkésőbb 2015 szeptemberére biztosan átveszi majd a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely sok intézményt nagyobb központi egységekbe integrálna. Az átalakítást az idén ősszel akarták véghezvinni, de a helyzet megváltozott. A kormany.hu-ra kikerült rendelettervezet szerint ugyanis a Klik kezében maradna a szakképzés irányítása. Ráadásul minden állami támogatást elvennének az alapítványi és egyházi fenntartásban működő szakiskoláktól, vagyis csak állami intézményekben lehetne ingyen vagy kedvezményesen szakmát tanulni. Azt viszont az állam döntené el, hogy az ország egyes területein milyen szakmákat lehet tanulni állami támogatással.
Nemhogy tervezné, Orbán Viktor lényegében már meg is valósította a fizetős betegellátást. Noha a Fidesz csaknem egy évtizeden át az ingyenes egészségügy szlogenjével kampányolt, valójában a járulékfizetők mindig is fizettek az ellátásért. 2010 után ráadásul az államosított, az önkormányzatoktól elvett kórházakban több helyen is fizetős magánszolgáltatásokat indítottak, így ma már országszerte több helyen működik a térítéses rendszer: aki írásban lemond a közfinanszírozásról, és magánbetegként a szolgáltatást meg is tudja fizetni, soron kívüli ellátást kap. Az újabb kétharmados kormányzati ciklust pedig azzal kezdte a kabinet, hogy felmerült: támogatnák a Magyar Rezidensszövetség azon javaslatát, hogy valóban fizetőssé tegyék az orvosválasztást, mondván: ezzel vissza lehetne szorítani a hálapénzt. Sőt, alig néhány hete annak, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tényként jelentette be: megszüntetik a "büntetést", amely azokat az intézményeket sújtja, amelyek túl sok, a saját területükön kívül élő beteget látnak el. Ezzel gyakorlatilag országszerte ténylegesen fizetőssé válhat a szabad orvos- és intézményválasztás - persze majd csak az októberi választás után. Ráadásul - mint megírtuk - Zombor és több más kormányzati szereplő is részt vett azon a szeptember 9-i sajtótájékoztatón, ahol egy külföldi tulajdonú magánkórház építését harangozták be, egy új, teljeskörű magán-egészségbiztosítási konstrukcióval együtt.
Varga Zs. András, Czine Ágnes és Sulyok Tamás kérdések nélkül is alkalmasnak tűntek a kormánypártoknak. Fotó: Tóth Gergő, Népszava