Ha szerényen is, de megindult a tiltakozás. "Állj! - A civilek védelme a mi dolgunk!" - tüntettek Budapesten, többek között az Ökotárs Alapítványt ért támadás, a hatósági erőfitogtatás, a megfélemlítés miatt. Ha nem is fenyegetően, de azért észrevehetően felpezsdült a Belváros. Több száz embert jogosan háborított föl, a kormány, a rendőrség, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hepciáskodása.
Korábban sokkal súlyosabb sérelem, például a magánnyugdíjak államosítása miatt sem tüntettek erélyesen, úgy látszik, most kezd érzékenyebbé válni a politikai közösség. "Két dolog kell a sikeres tüntetéshez" - nyilatkozta a helyszínen Tamás Gáspár Miklós az index.hu-nak: a nagyon nagy félelem, vagy a nagyon nagy remény. Most "az embereket száműzi a kormány a magánéletbe, vagy Londonba", a remény pedig teljesen elfogyott - értékelte a helyzetet. "Én csak abban reménykedem, hogy kitalál a magyar társadalom valamit, hogy békésen lehessen megváltoztatni a rendszert". Ha mégsem "és az emberek dühbe gurulnak, akkor a csuda tudja, hogy mi lesz. De lehet nagy grimbusz, amit én egyáltalán nem óhajtok."
Orbán Viktor tempósan érzékelte, hogy a megzavarodott és önmagába zárkózó ellenzék erőtlen, és nem veszélyezteti pozícióját. Annak idején, még ellenzékben, megtapasztalta, hogy mekkora az ereje a manipulálható, és a kormányzattól független szervezeteknek. Az elbukott 2002-es választások után, ő maga kezdte szervezni a polgári köröket, a központi bizottságban még tagtársi viszonyba is keveredett Vona Gáborral. A szociális népszavazás után pedig, köszönetet mondott az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, a Munkástanácsoknak is, hiszen tudta, hogy nélkülük aligha lehetett volna sikeres a kezdeményezés. Tudja, mennyire veszélyes lehet a kezelhetetlen alattvalók társulása, amely elutasítja a kormány célkitűzését és törekvéseit. Orbán most ebből az irányból számít támadásra, mert észrevette, hogy önálló politikai alakulattá kezd formálódni a civilek társasága. Igaz lehet az, amit TGM júniusban leírt a Dinamó honlapján: "Oroszországban is fontosabb eleme az ellenzéknek a Pussy Riot (a feminista punk-rock formáció - a szerk.), mint az ilyen-olyan vacak pártocskák". (Putyin elnök, a banda három utolérhető tagját két éve, az "Oroszországot Putyin nélkül" című akcióért bebörtönözte, csak közvetlenül a téli olimpia előtt kihirdetett, szűkkeblű amnesztiával szabadulhattak.)
A kormány már az év elején célba vette a gyanús szervezeteket, a választás után pedig ráerősített. Hatalmi szóval betiltani egyiket sem merte, még ha szívesen meg is tenné. De felesleges is most új jogszabályokat kitalálni, hiszen ha nem is túl elegánsan, de a különféle jogi, azon keresztül pénzügyi mutatvánnyal könnyen háttérbe szorítható az összes kellemetlenkedő, ellenszenves társulat. Orbán a választások után ugyan azt ígérte, hogy nem alakítja át jelentősen a kormányt, észre sem fogjuk venni a változásokat, ám alaposan átalakította a hatalmi apparátust. Helyet csinált embereinek, de fontos volt az is, hogy háttérbe szorítsák az obligón kívüli társaságokat. Ezért a társadalmi-gazdasági fejlesztési-pályázati rendszer pénzelosztási mechanizmusát kormány közelire szabták, így jutottak el norvégiai civil adományok kezelésért felelős, ámde kezelhetetlen Ökotárs Alapítványhoz. A norvég tiltakozással mit sem törődve szerették volna megkaparintani a kasszakulcsot.
A szemünk előtt meglehetősen zavaros történet keveredett ki a csetepatéból. Egy Fidesz-tag, újsághír alapján, csalás miatt tett feljelentést, de hamar kiderült, hogy ebből nem lesz semmi, csalót, vagy csalókat az Ökotárs környékén nem találnak. Eredményes lehet viszont, a hűtlen kezelés, főként a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanúját felkelteni, ami különösen ütős vád, a bankok ellen felheccelt hangulatban. Még hasznosabb valami idegen (norvég?), hatalom által felbérelt magyarellenes tevékenységet folytató ügynököt is a képbe hozni. A KEHI ilyen-olyan iratokat, dokumentumokat kezdett követelni az Ökotárstól, bár kétséges, hogy ehhez joga lenne. A papírokat megkapta, mégis a nyakukra küldték készenléti fakabátokkal feljavított rendőrséget. A túlkapást még Csepreghy Nándor helyettes államtitkár sem tagadta le kategorikusan, illetve kicsit elbizonytalanodott, hogy vajon erre szólt-e a konkrétan talán meg sem fogalmazott állami megrendelés. Mert ha az a cél, hogy ráijesszenek a társaságra, akkor a vegzatúra nem tekinthető túlzottnak, sőt … ! És mindennek tetejébe el lehet venni az adószámokat, s azzal megbénítani a működést.
Az európai ügyekért felelős norvég miniszter, és a budapesti nagykövet is arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések elsorvaszthatják a nem kormányzati, de kormányzati (oktatási, szociális, egészségügyi) feladatokat is végző szervezeteket. A pénzügyi támogatást időlegesen megvonták, ezen azonban kiakadt Lázár János miniszter. Ezért - fejtegette elnézően - könnyen "ráfanyalodhatunk", mármint a kormány, arra, hogy "az elvi jellegű vitát Brüsszel elé terjesszük", az "igazságszolgáltatás" érdekében. És, ha Brüsszel az elvi vitát nem a számukra kedvezően dönti el, akkor előkerül ismét a külföldről pénzelt hazaáruló, aki bántja a kormányon keresztül megtestesülő nemzetet - ahogy mondani szokták.
