A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, a Mazsihisz egykori ügyvezető igazgatója reményei szerint jó tanácsokat fog adni, az ő véleménye és tanácsai szolgálni fogják azt a folyamatot, amely a konszenzusteremtésről szól. Lázár azt is elmondta: kapott egy feladatot a kormánytól, hogy a magyarországi zsidó szervezetek és a magyar kormány közötti vitás ügyekben a következő hónapokban megpróbáljon konszenzust teremteni.
Ismert, a szeptember 9-ei zsidó kerekasztal előtt a Magyar Hírlap írta meg, hogy Zoltai miniszterelnökségi főtanácsadóként dolgozik, Lázár közvetlen munkatársaként. Zoltai már e minőségében jelent meg az ülésen, ahol Lázár és L. Simon László között foglalt helyet. Lázár akkor azt mondta: "ez korántsem jelenti, hogy mindenben egyetértenénk, vagy hogy ő elvtelen támogatója lenne a mi politikánknak". Hozzátette, "a mi munkánkban szükség van jó néhány olyan ember véleményére is, aki egyáltalán nem tartozik a szekértolóink közé". Zoltai kinevezése finoman szólva is meglepte a zsidó szervezeteket, fel is kérték, hogy mondjon le a Dohány utcai templomkörzet elnöki posztjáról. Zoltai először szóban azt közölte Frölich Róbert főrabbival, hogy lemond, majd meggondolta magát. Visszavonta szóbeli közlését, és írásban az ellenkezőjét erősítette meg: a Dohány utcai körzet elnöke kíván maradni. A körzet elöljárósága azonban ennek ellenére visszahívta posztjáról.
Zoltai a Népszabadságnak azt nyilatkozta: azonnal igent mondott a Miniszterelnökség felkérésére, nem áruló, s nagy bajok vannak az agyával annak, aki azt képzeli, hogy a zsidóság ellenében fog dolgozni. A legtöbb szervezettel szemben a MAZSÖK (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) ugyanakkor üdvözölte Zoltait abból az alkalomból, hogy Lázár kinevezte. Ez a kormánypártok körében sem aratott feltétlen elismerést: Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány egy "volt munkásőrt" nevezzen ki miniszterei főtanácsadónak, ami a kománypártok felfogásával, de az alkotmány értékrendjével is összeegyeztethetetlen.
