A képre kattintva nagyban is megnézheti!
Negyedik nekifutásra összejött! Igaz, nem egyedül, vagy társrendezővel sikerült Eb-házigazdává előlépnünk, de ez nem változtat a tényen: ilyen rangos labdarúgó esemény még nem volt hazánkban! 2020-ban négy Eb-meccset, egy nyolcaddöntőt és három csoportmérkőzést rendeznek az eladdig 100-120 milliárd forintból megvalósuló új Puskás Ferenc Stadionban.
2012 decemberében dőlt el, miután az Európai Labdarúgó Szövetség elfogadta Michel Platini elnök előterjesztését, hogy hat év múlva - az első kontinensviadal 60. évfordulóján - már nem egyetlen ország látja vendégül a legkiválóbb nemzeti csapatokat, hanem Európa több nagyvárosa egyidejűleg lesz rendező. A rendezés megnövekedett költségei behatárolták, hol lehetnek a mérkőzések, márpedig a francia sportvezető hivatalba lépése óta azon fáradozik, hogy a futball ne kevesek kiváltsága legyen, a legszélesebb rétegek számára is elérhetővé kell tenni. Ennek jele volt a Bajnokok Ligája és az Európa Liga kvalifikációs sorozatának reformja is.
A 2020-as Eb-re 19 város (Amszterdam, Baki, Bilbao, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Cardiff, Dublin, Glasgow, Jeruzsálem, Koppenhága, London, Minszk, München, Róma, Stockholm, Szentpétervár, Szkopje, Szófia) adta be jelentkezését. Pályázni lehetett döntős és alapcsomagra, előbbiért London és München küzdött egymással.
Az UEFA végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt 9 és 13 óra között vitatta meg, hogy az aspiránsok közül melyik hat ne adhasson otthont a viadalnak. Mindenekelőtt az derült ki, hogy a három legfontosabb találkozónak, a döntőnek és az elődöntő két összecsapásának a londoni Wembley ad majd otthont - mindez semmi meglepetést nem okozott, ugyanis már előzetesen hallani lehetett, hogy a németek támogatják az angol pályázatot, amennyiben a britek viszonozzák majd a segítséget a négy évvel későbbi torna alkalmával.
A folytatás aztán meghozta a várva várt sikert: Platini a rendezők közül húzta elő a Budapest feliratú cetlit.
Hazánk negyedszer pályázott az Eb-rendezésre, a 2004-es viadalra az osztrákokkal, a 2008-asra egyedül, a 2012-esre pedig a horvátokkal karöltve jelentkezett - mindhiába. Az utóbbi okozta a legnagyobb sokkot, a bejelentés napjáig abban a hiszemben ringatták magukat az előkészítők, hogy nem nyerhet más, mégis nulla szavazatot kaptunk az ukrán-lengyel és az olasz kandidatúrával szemben.
Noha a magyar labdarúgás állapotaiban azóta sem történt érdemi változás, Csányi Sándor szerint az elmúlt évek sportdiplomáciai sikerei hozták meg az áttörést. Az MLSZ-elnök Genfből hazatérve a ferihegyi repülőtéren nyilatkozott ekként, rögtönzött sajtótájékoztatóján kiemelte, a közelmúltban Magyarországon tartották az európai és a nemzetközi szövetség (FIFA) kongresszusát, illetve hazánk az idén sikeresen bonyolította le az U19-es kontinenstornát. Úgy vélte, mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország negyedik próbálkozásra Eb-rendező lehessen.
A magyar futball első embere mondott ennél is szenzációsabbat, jelesül: "A 2020-as Európa-bajnokságon már ott lesz a magyar válogatott!"
Mindez azért figyelemreméltó, mivel a rendező országok nem kapnak automatikusan indulási jogot. A 24 csapatos tornára 20 válogatott a selejtezőkből kvalifikál, négy pedig a 2018/2019-es szezonban induló Nemzetek Ligájából. Amennyiben a magyar együttes valóban részt vehet a seregszemlén, akkor két csoportmeccsét biztosan Budapesten vívja meg (a harmadik találkozó a kvartett riválisaitól is függ). Csányi köszönetet mondott a kormánynak, a fővárosnak és Vígh László sportberuházásokért felelős miniszteri biztosnak a támogatásért. Kifejtette: a futball minősége nem volt szempont a döntésnél (nyilván, máskülönben semmi esélyünk nem lett volna), a magyar pályázat az országban megvalósuló stadionépítésekkel, a sportág infrastrukturális fejlesztéseivel, Budapest földrajzi elhelyezkedésével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat.
Vígh sportberuházásokért felelős miniszteri biztos elárulta, jövő héten Budapestre látogat egyeztetésre az UEFA stadionépítésért felelős illetékese.
"Olyan létesítményeket építünk, és ez a Puskás Ferenc Stadion esetében is igaz, amelyek nemcsak Eb- vagy vb-rendezésre alkalmasak, hanem akár olimpiára is" - hangoztatta a politikus. Csányi hozzáfűzte, az UEFA előírásai szerint egy évvel az Eb előtt készen kell állnia a stadionnak, illetve megjegyezte, ahogy elkészül az új aréna, pályázni fognak Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntő megrendezésére is.
2015-ben zárul a közbeszerzés, kezdődik az építkezés
2018-ra várható a befejezés
Hosszúság: 364 méter
Szélesség: 273 méter
Szintek száma: 11
Helyiségek száma: 1700
Sportolásra alkalmas termek: 15
Kiszolgálható sportágak: 21
Az irodaház kapacitása: 500 fő
Szállodai szobák száma: 180
Panorámás futópálya hossza: 800 méter