Fidesz;Trócsányi László;

Fotó: Népszava, Tóth Gergő

- Trócsányiék állami megbízása nem böki a Fidesz csőrét

Ma már nem zavarja a Fideszt, ha egy miniszter volt vagy jelenlegi ügyvédi irodája az államnak, illetve állami cégeknek nyújt jogi szolgáltatásokat. Pedig az állami tisztséget betöltők között nem is egyedi eset, hogy sorra kapja a megbízásokat. Mint Trócsányi László - volt - ügyvédi irodája

Az igazságügyi miniszter ugyan szünetelteti ügyvédi munkáját kormányzati teendői idejére, ám a nevével fémjelzett Nagy és Trócsányi cégben júliusi vagyonnyilatkozata tanúsága szerint is megtartotta a tulajdonrészét. Márpedig ez az iroda igen népszerű az államapparátus körében, hiszen legutóbb néhány napja, az MNB által az Átlátszó adatigénylésére kiadott dokumentumokból derült ki, hogy az Eiffel Palace adásvételi szerződését ez az iroda készítette és ellenjegyezte.

A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát (N&T) névadói, Nagy Péter és Trócsányi László 1991 őszén alapították, azóta a nemzetközi vállalati ügyek és a multinacionális cégek képviselete a fő profiljuk, de magyar állami cégek és költségvetési szervek jogi képviseletét is gyakran vállalják. Már az első Orbán-kormány idején rengeteg állami céggel szerződtek: többek között az Antenna Hungária, a Paksi Atomerőmű, a Malév, az akkori földművelési-, a közlekedési minisztérium, az ORTT, az APEH, a Szerencsejáték Rt. és az ÁPV Rt. is az ügyfeleik között szerepelt. Ők képviselték a magyar államot az Orbán-kormány idején zajló metróperben, illetve a Postabank egykori könyvvizsgálói elleni eljárásban is. Trócsányiék megbízatásai a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta is rendszeresnek tekinthetőek, hiszen szinte havonta feltűnik az iroda neve az egyes tárcák szerződéslistáján, ők képviselték például a Paks II. beruházás ügyében is a kabinetet, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak is többször adtak tanácsokat.

Trócsányi 2000 és 2004 között brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2010-től párizsi nagykövet volt, s június óta tölti be az igazságügyi miniszteri posztot. Az ügyvédi törvénynek megfelelően ezen időszakokban az irodában szüneteltette tevékenységét, de tagja maradt az N&T-nek, vagyonrésze 16 százalék a cégben. A tárcavezető egyébként azzal hárította el az esetleges összeférhetetlenséget, hogy semmilyen módon nem szól bele abba, irodája milyen megbízatásokat fogad el.

Az érvelés kísértetiesen hasonlít arra, amikor 2003-ban Szijjártó Péter ellenzéki képviselőként nyilvánosságra hozta, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter korábbi munkahelye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda kapott megbízást a Malév Rt. átvilágítására, s az iroda a Nemzeti Autópálya Rt.-vel is szerződést kötött. Medgyessy Péter miniszterelnök jogszerűnek, de erkölcsi alapon elfogadhatatlannak ítélte az ügyvédi iroda állami vállalatokkal kötött szerződéses kapcsolatát, Kiss éppen ezért kezdeményezte az iroda megbízásainak felmondását. A kancelláriaminiszter egyébként ugyanazzal érvelt, amivel Trócsányi: ügyvédi tevékenységét szünetelteti, e miatt pedig nem részesedhet az iroda által szerzett jövedelemből és nem volt tudomása az említett szerződésekről sem. Ám 2003-ban mindezt a Fidesz nem fogadta el, sőt, Szijjártó etikátlannak nevezte a tárcavezetőt, s bejelentette, a Fidesz módosító javaslatot készít az úgynevezett üvegzseb-törvényhez, amely biztosítaná, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Végül Kiss a botrány miatt lemondott miniszteri posztjáról, a Fidesz pedig 2010 után nemhogy szigorította volna, hanem eltörölte a kötelező közbeszerzési eljárást a jogi szolgáltatások állami igénybevételekor.

Megakadályozzák a strasbourgi jogorvoslatokat?
Korlátozná a nemzetközi jogorvoslati lehetőségeket a kormány. Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy Trócsányi László a HVG-nek adott interjúban arról beszélt: "nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták. Az intellektuális munka elkezdődött a tárcánál annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki számára elfogadható megoldás szülessen. Úgy kellene tudni garantálnunk, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el, hogy közben az alaptörvényt se okvetlenül kelljen módosítani". Szerettük volna megtudni, hogy a tárcavezető pontosan mire gondolt, s ha van idevágó előterjesztés, az mit tartalmaz, ám lapzártánkig nem érkezett válasz a kérdéseinkre az Igazságügyi Minisztériumtól.

Nem csendesedik a Norvég Alap civil szervezeti körüli botrány. A Kehi, a rendőrség után most az adóé és vámhivatal "foglalkozik" a négy civil szervezettel, amely pedig eddig is együttműködött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal. Amelynek sokak szerint semmi joga nincs ellenőrizni az említett szervezeteket. Erre külön mechanizmus szolgál, mint ahogyan a romániai magyar szervezetekhez juttatott magyar segítség felhasználását sem ellenőrzik a román hatóságok. De: mit szólnánk, ha a román kormány egyszercsak külföldi ügynökként jelölné meg valamelyik magyar szervezetet, mint tette Orbán Viktor - a magyarokkal.