Orbán Viktor szerint a 2008-as szociális népszavazás legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült megakadályozni az egészségügy privatizációját, mert az egészségügyet nem lehet üzleti szempontok szerint működtetni. Eközben a Fidesz-kabinet nemcsak a betegellátás privatizációjának nyitott utat az elmúlt években, de sokkal tovább is ment: a járulékfizetésen túl is fizetőssé tette, illetve teszi az egészségügyet. Noha a kormányfő kedden Baján, a Szent Rókus Kórház új épületének átadásán a korábbi, szocialista kormányokat vádolta azzal, hogy "fel akarták szabdalni a biztosítási rendszert, fizetőssé akarták tenni az egészségügyi ellátást, el akarták adni a legértékesebb vagyontárgyakat", állításával ellentétben a Fidesz ezek egyikével sem fordult szembe, sőt, megvalósította, vagy épp erre a ciklusra tervezi megvalósítani.
Noha a Fidesz csaknem egy évtizeden keresztül az ingyenes egészségügy szlogenjével kampányolt, valójában a járulékfizetők mindig is fizettek a betegellátásért. Vélhetően erre "jött rá" a kormánypárt is, amely 2010-es hatalomra jutását követően az alkotmányozás során a társadalombiztosítás (tb) jogintézményét feledésre ítélte. Míg korábban az alkotmányban szerepelt, hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez a tb útján történik - magyarán a járulék fejében ellátás jár az állampolgárnak -, az új alaptörvényből minden erre vonatkozó passzus kimaradt, még az állami egészségügyi ellátás biztosítására sem vállal kötelezettséget az állam. Sőt, 2011 decemberében a költségvetési törvény egy zárószavazás előtti módosításával meg is szüntették a biztosításalapú egészségügyet, a dolgozók után befizetett (időközben 27 százalékosra emelt) tb-járulékot ugyanis átkeresztelték szociális hozzájárulássá. Tehát a járulék, amelyért cserébe járadék, vagyis betegellátás járt, egyfajta adóvá változott, azaz mára a befizetéseinkért nem "jár" semmi, azok bármire fordíthatók az államkasszában.
A Fidesz regnálása alatt az államosított, az önkormányzatoktól elvett kórházakban több helyen is fizetős magánszolgáltatásokat indítottak az apadó költségvetési források ellentételezésére. A nagy egyetemi klinikákon már az előző ciklusban elkezdték tesztelni a térítéses betegellátás rendszert, idén pedig a fővárosi Uzsoki kórházban is megnyílt a fizetős részleg, így aki írásban lemond a közfinanszírozásról, és magánbetegként a szolgáltatást meg is tudja fizetni, soron kívüli ellátást kap.
Az újabb kétharmados kormányzati ciklust pedig azzal kezdte a kabinet, hogy felmerült: támogatnák a Magyar Rezidensszövetség azon javaslatát, hogy valóban fizetőssé tegyék az orvosválasztást, mondván: ezzel vissza lehetne szorítani a hálapénzt. Sőt, alig két hete annak, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tényként jelentette be: megszüntetik a "büntetést", amely azokat az intézményeket sújtja, akik túl sok, a saját területükön kívül élő beteget látnak el, hiszen ezek a kórházak nyilvánvalóan minőségi ellátást nyújtanak, azért választják a betegek. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a területen kívüli betegtől az ellátásért járó összeg 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot kérhetnek el a kórházak, magyarán a szabad intézmény- és orvosválasztás elvileg most is - 17 éve - fizetős, ám ezzel ritkán élnek az intézmények, ilyen esetben ugyanis a betegtől beszedett összeggel arányosan kevesebbet fizet az Országos Egészségbiztosításai Pénztár.
Zombor szerint azonban ezentúl szabadon szedhetnék be a pénzt a kórházak, az ellátásért ettől függetlenül megkapnák a térítési díjakat is, amivel országszerte ténylegesen fizetőssé válhat a szabad orvos- és intézményválasztás. Csakhogy e tervet most, hogy botrány kerekedett belőle, az államtitkár inkább már visszaszívná. A minap ugyanis utasította a hatvani kórházat, hogy vonja vissza térítési díjszabályzatát. Az intézmény a körzetén kívül érkezőktől ezer forintot kért, s ezt a megoldást engedélyeztetni is akarta, amire a szaktárca nemet mondott.
Pénzért előrébb lehetne kerülni a várólistán – ez is az egészségügyi kormányzat által megfontolandó javaslat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A szaktárca - a kórházszövetség és más szakmai szervezetek javaslataira hivatkozva - megfontolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség arra, hogy pénzért valaki előreléphessen a várólistán. Csakhogy 2007-ben a Fidesz még közleményben tudatta: a párt álláspontja szerint "alkotmányosan aggályos, hogy a járulékfizető betegek egyre hosszabb várólistára kerülnek, miközben a kórházak az üres ágyaikon fizetős betegeket gyógyítanak."
Nyáron Zombor Gábor elismerte, a kormány gondolkodik a rezidensszövetség azon javaslatán, hogy fizetőssé teszik az orvosválasztást, amellyel szerintük ki lehetne váltani a hálapénzt. Igen ám, de Szijjártó Péter 2007-ben még azt ígérte, "a Fidesz meg fogja szüntetni azt az egészségügyi rendszert, amelyben a megfelelő szintű gyógyuláshoz való lehetőség kiváltság, nem pedig jog."
Lapunk írta meg, hamarosan luxusmagánkórház nyílik Budapesten. Az új intézményt bejelentő sajtóeseményen elhangzott: teljes körű szolgáltatást nyújtanak majd, és lesz ennek igénybe vételéhez alkalmas magán-egészségbiztosítási konstrukció is. A tervet nem cáfolta a Fidesz-kabinet, amely korábban már adó- és járulékmentessé tette a magánbiztosításokat a munkáltatók számára. Csakhogy 2007-08-ban a Fidesz még teljes erővel kampányolt a magánbiztosítók ellen, sőt, Mikola István azt is közölte: pártja szerint "az egészségügy nem a profitról szól, hanem a szeretetről, az egymásról való gondoskodásról".
Zombor júliusban már azt is belengette a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a továbbiakban nem lenne teljes a tb-járulék fejében való "biztosítottság". Úgy fogalmazott: "még mindig előfordul, hogy aránytalanul alacsony befizetés mellett is lehet nagy értékű beavatkozásokat igénybe venni. Ezen változtatni kell." Csakhogy Szijjártó Péter 2006-ban is azzal kampányolt: "aki a Fideszre szavaz, arra szavaz, hogy egy új, polgári kormány adjon garanciát a kórházak köztulajdonban tartására és az ingyenes egészségügyi ellátásra."
