A VIII. kerület támogatja Wittner Mária javaslatát, hogy a II. János Pál pápa téren álljon egy 1956-os központi emlékmű - mondta a Magyar Hírlapnak Kocsis Máté. A fideszes polgármester hangsúlyozta, azért is lenne szimbolikus itt felállítani az emlékművet, mert az egykori Köztársaság téren állt a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának központja, ahol "az ÁVH-sok elleni ostrom" is lezajlott. De azért is fontos lenne Józsefvárosban felállítani az emlékművet, mert a kerületben dúltak a legnagyobb harcok 1956-ban, így a Corvin köznél, a Blaha Lujza téren, a Magyar Rádió épületénél és több más kerületrészben is - magyarázta Kocsis.
Megírtuk: Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes képviselő Tarlós István főpolgármesternek írt levelében - amelyet Kocsisnak is elküldött - kezdeményezte az emlékmű felállítását a VIII. kerületi téren. Úgy fogalmazott, Magyarországon nincs a társadalom által elfogadott, az '56-os forradalmat méltó módon reprezentáló emlékmű. "Nem kérdés, jogos és valós igény egy igazi, központi '56-os emlékmű felállítása, minek egyik apropóját az is adja, hogy közeledik forradalmunk hatvanadik évfordulója" - fogalmazott. Mint írta, a városligeti "Vaskefe" a tervezett funkció ellátására már a megvalósítás pillanatában alkalmatlan volt. Wittner levelét mások mellett Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye, Jókai Anna író, Kubik Anna színművész és Jobbágyi Gábor jogászprofesszor is aláírta. A Főpolgármesteri Hivatal és Tarlós István főpolgármester egyelőre nem reagált a megkeresésre érdemben.
Ezzel szemben Rainer M. János szerint elképesztő ötlet, hogy régi Köztársaság téren legyen '56 szimbolikus emlékműve. A történész a Klubrádióban beszélt arról, hogy a ma II. János Pál pápa téri pártszékháznál 1956. október 30-án népítéletre, leszámolásra és lincselésre került sor. Ennek áldozatai leginkább kis pártfunkcionáriusok és besorozott kiskatonák voltak, így ez kínos szégyenfoltja a forradalomnak, ebben közmegegyezés van világszerte. Éppen erre a helyre emlékművet állítani, orbitálisan szerencsétlen elképzelés - fogalmazott. Emlékeztetett arra is, a Felvonulási téren a ledöntött Sztálin szobor helyét foglalta el a jelenlegi emlékmű, de még a VIII. kerületben is lenne méltó helye egy ilyennek, mert a Corvin köz a fegyveres harcok centruma, emlékezőhely lett az elmúlt 25 évben.
"Vannak, akik bármit aláírnak"
Mit szól ahhoz, hogy Wittner Mária azt javasolja, a II. János Pál pápa téren is épüljön '56-os emlékmű?
Ráday Mihály városvédő:
Hogy jó vagy nem jó egy köztéri emlékmű, azt állandóan lehet vitatni. Különböző ízlésű emberek vannak. Amit Wittner Mária "Vaskefének" nevez, az - szerintem - a legjobb emlékművek egyike, amik Magyarországon születtek. Igaz, nem egy anya gyermekével, nem egy szomorú Kossuth Lajos, nem is olyasmi, mint Columbo a Falk Miksa utcában. Tehát nem naturalista szobor, aminek ma újból nagy divatja van, hanem jelkép, amit tulajdonképpen másutt is használtak már. Sok önálló rozsdás vas - ezesetben ugye, gondolkodó emberekről, munkásokról van szó, - ha összeáll, akkor fényes acélként, erős ékként monumentális hatás kelt, és szétvágja a vörös csillagot. Ezt láthatjuk a Dózsa György úton. Azt gondolom, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, ez jó emlékmű. Az '56-os forradalom nagyon fontos szimbóluma. Más kérdés, hogy lehetne mindenféle naturális szobrokat csinálni. Az ilyenekhez közelített Kalló Viktor összeeső hőse, áldozata a Köztársaság téren. Ami nem az '56-os forradalomnak állított emléket, hanem a pártház ostromában elhunyt embereknek. Ha elkezdenénk arról vitatkozni, hogy a VIII. kerületi (már) II. János Pál pápa tér a legalkalmasabb egy új '56-os emlékmű felállítására, azt a legtöbben szerintem vitatnák, hiszen - például - a IX. kerületben, a Tűzoltó utcában is jelentős helyszíne volt '56-nak. Van, aki azt mondja, hogy a műszaki egyetem elől indult a forradalom, van, aki azt állítja, hogy a bölcsészkar környékéről, a Petőfi térről.
Az Országház előtt pedig Göncz Árpád kívánságára állt a Forradalom lángja című emlékmű, Lugossy Mária alkotása, és a tér átrendezése során elvitték onnan. Szintén a Kossuth téren állt a golyók által legyilkoltak emlékműve is egy zászlóval. És akkor még nem is említettem a Corvin közt, ahol több emlékmű is áll, meg a Széna térit, hiszen ott is folytak csaták, a Mammut áruház tövében is van emlékmű. Sok helyszíne van '56-nak. Én magam készítettem egy "Itt és most" című filmet a Magyar Televíziónak, amikor még ott dolgozhattam, ami épp azt mutatta be, hogy az '56-os helyszínek milyenek voltak régi felvételeken akkor, és milyenek ma. Tehát Wittner Mária, aki úgy látszik, a szobrászat és az emlékművek nagy szakértője, valamint az egész '56-os szabadságharcra és forradalomra rálát, megírta levelét, mint Natasa Rosztova, de ettől még nem biztos, hogy igaza van.
És vannak emberek, akik bármit aláírnak. Ezen az oldalon is, meg azon is lehet találni ilyeneket, de ez nem jelenti azt, hogy igazuk van. Amennyiben a Rákosi Mátyás által lebetonozott Városliget sávot múzeumok építésével véglegesítik, és a Városligetnek nem adják vissza, akkor nyilvánvalóan az '56-os emlékmű akadálya lesz a múzeum-negyednek nevezett fejlesztésnek. Akkor, ha valakinek kell az a hely, az '56-os emlékművet úgyis el fogják onnan rakni, mint Károlyi Mihályt a Parlament elől. Szerintem a Köztársaság téri emlékmű elbontása tett volt az '56-ot ellenforradalomként értékelő rendszer bukása után, de hogy a II. János Pál pápa tér a forradalmi hőstettek legfőbb emlékhelye lenne, az kifejezett tévedés. Ott a pártház ostroma zajlott, és az történetesen nem az '56-os események legdicsőségesebb, legpozitívabban értelmezhető, legjellegzetesebb helyszíne. Wittner Máriának biztos van néhányszor igaza, bár ezzel én nem sűrűn találkoztam. Ez az ötlet több szempontból kritizálható. Nyilván Kocsis Máté polgármester a saját kerületében örömmel venne egy újabb emlékművet. A fővárosi hozzájárulás nélkül megépített budai Turul-emlékművet legalizáló törvénymódosítás óta - sajnos - Budapest önkormányzata helyett minden jog a kerületeké. Azt nem tudom, hogy a választások utáni főpolgármesternek lesz-e ismét beleszólása a budapesti emlékműállításokba.
Fodor Tamás rendező, színész:
Emlékművekre nincs szükségünk, szobrok legyenek. Tehetséges szobrászaink vannak, csináljanak köztéri szobrokat. Az emlékművek a XIX. század hangulatát idézik. Emléktáblát tehetnek mindenhová, ahol ezt a történelmi események indokolják. Majd emlékművé válhat egy szobor, ha például odamennek az emberek tüntetni. Emlékműként kegyhelyeket nem kell csinálni, mert a kegyhely a templom. Ha valaki akar, építsen komoly templomot, ami szakrális helye valaminek. A városi park az emberek tere. Olyan szobrokat érdemes ezekre készíteni, amelyek a művészi értékükkel segítenek az embereket elgondolkoztatni, de nem kell olyan emlékműveket csinálni, amelyek valamilyen politikai célnak felelnek meg.