Európai Unió;Európai Parlament;Ukrajna;társulási megállapodás;Petro Porosenko;

- Strasbourgi igen az EU-ukrán társulásra

Az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel megszavazta az Európai Unió és Ukrajna között kötött társulási megállapodás ratifikálását. Kijevben a parlament zárt ülésén elfogadták Petro Porosenko ukrán elnök tervezetét Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státuszáról. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok már el is utasították az ajánlatot.

Strasbourgban az EP 535 képviselője szavazott a társulási megállapodás mellett, 127-en ellenezték, 35 EP-képviselő tartózkodott. A voksolás idejére videóláncon összekapcsolták az EP, illetve az ukrán parlament tanácstermét. Kijev a dokumentum szerint kötelezettséget vállalt az emberi jogok tiszteletben tartására, a piacgazdaság megteremtésére, szoros együttműködést ígért az Európai Unióval.

A megállapodás része egy átfogó szabadkereskedelmi egyezmény, ennek életbe léptetését azonban - orosz nyomásra, az EU, Kijev és Moszkva egyezsége nyomán 2016-ig elhalasztják. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke "történelmi pillanatként" méltatta a megállapodást.

Az aláírást eredetileg a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozóra tervezték, de Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban visszakozott. Ez robbantotta ki a majdani tüntetéseket Kijevben.

Mindeközben az ukrán törvényhozás zárt ülésen vitatta meg Porosenko törvényjavaslatát, amelyet hétfőn, hivatalba lépésének századik napján terjesztett elő. Kiszivárgott információk szerint a 450 fős törvényhozás 277 képviselője támogatta, zömében az államfőt támogató honatyák.

A nacionalista Szabadság párt, illetve a Haza párt képviselőcsoportjának egy része nemmel szavazott. Külön törvényjavaslat rendelkezik a kelet-ukrajnai lázadóknak kínált amnesztiáról. A kelet-ukrajnai régiónak nyújtandó különleges státusz három évre szól, azon térségekre terjed ki, amelyek területén folyik az ukrán kormányerők "terrorellenes hadművelete".

A magyar törvényre született válaszként 2010-ben az a szlovák állampolgársági törvény, amely mindazokat megfosztja szlovák állampolgárságuktól, akik felveszik más ország állampolgárságát. Hatályba lépése óta 886 személy veszítette el szlovák állampolgárságát. A Híd-Most párt kezdeményezésére egy csoport képviselő az alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére. Hosszas időhúzás után a taláros testület ma hirdet ítéletet.