Tudjuk, hogy mindig is voltak a másik oldalra, az ellenfélhez átállók, amióta világ a világ ez így van. Manapság is ez a helyzet, egyebek közt és talán különösen a politikában is, lásd a volt, nem akárki vezető kommunisták, például Pozsgay és Szűrös elvtársak jelenlegi a Fideszben "működnek". Kérdezném Zoltai úrtól, hogyan és minek minősítené, ha teszem fel Gyurcsány, Bajnai, vagy Mesterházy urak valamelyike "felcsapna" fideszes miniszterelnöki (na jó: miniszteri) főtanácsadónak? Mit tudna felhozni egy ilyen pálfordulásra igazolásként, ha feladatul kapná ennek elemzését? Véleményem szerint ezzel a kormányzati szerepvállalással Zoltai úr csúnyán cserben hagyta azt a közösséget, amelyet korábban évtizedeken át első vezetőként is képviselt. Nyilvánvalóan logikus és feltétlenül intelligens hangvételű válaszokat ad majd némely erre hivatott kérdezőnek a jövőben, hogy miért is vállalta el ezt a feladatot. De hitelt érdemlően megmagyarázni és igazolni közösségének és a közvélemény számára ezt szerintem sosem fogja tudni. Végül, ez esetben is győzött a kormányzati szándék, amely nyilvánvaló. Egy "hiteles" ember bevonásával befolyásolni a kormányzati akarat irányába a zsidó közösségeket és a közvélekedést a fennálló igen jelentős konfliktusok (Megszállási emlékmű, Sorsok Háza, támogatási ügyek, stb.) témáiban. A háború egyik csatáját úgy tűnik ismét megnyerte a Fidesz. Kár.