Nehéz megmondani, hány százalékkal, hiszen a hétvégi voksolás azt mutatta: a felmérések nem teljesen mérvadóak az AfD népszerűségének megítélését illetően. Kevesebbet mérnek a tömörülésnek a közvéleménykutatók, mert sokan nem szívesen vallják be, hogy a jobboldali populisták témáit előszeretettel hangoztató Alternatíva mellé tennék az ikszet.
A párt térnyerése nemcsak egy éves viszonylatban érhető tetten. A május végén megrendezett európai parlamenti választáshoz képest is jelentősen javított eredményén. Brandenburgban ezúttal mintegy 120 ezer voksot gyűjtött be, ami 40 ezerrel több, mint akkor. Türingiában pedig egészen elképesztő az emelkedés: 100 ezer voksot kapott, ez 68 ezres növekedés.
Szakértők rámutatnak arra, hogy átjárás tapasztalható a balpártiak és az AfD szavazótábora között. Türingiában 16 ezer olyan szavazó voksolt az Alternatívára, akik az öt évvel ezelőtti tartományi választáson még a Balpártot támogatták. Figyelemreméltó az is, hogy az euroszkeptikus párt 12 ezer olyan személy voksát is bezsebelte, akik 2009-ben még nem járultak az urnákhoz.
Brandenburgban is hasonló a helyzet: itt a Balpárt 20 ezer szavazója állt át az AfD-hez. Az egyetlen párt, amely nem vesztett sok szavazatot az AfD előretörése miatt, a környezetvédő Zöldek voltak. A felmérésekből kiderül az is: az Alternatíva népszerűsége nincs feltétlenül összefüggésben azzal, hogy a liberális FDP lekerült a keletnémet belpolitikai térképről: a párt hívei inkább otthon maradtak.
A tartományi voksolások tanulsága, hogy a keletnémet választók egyre kevésbé bíznak a politikai elitben. Míg ugyanis 2009-ben Brandenburgban még 67 százalékos volt a részvétel, ez 48 százalékra esett vissza. (Igaz, akkor ezzel egy időben parlamenti választást is rendeztek.) Türingiában nem ilyen drámai a visszaesés: az akkori 56,2 százalék helyett ezúttal 52,7 százalék élt szavazati jogával.