rendőrség;tüntetés;civil szféra;Ökotárs Alapítvány;Norvég Civil Alap;

A tiltakozás jele a kifordított, felemelt tenyér FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Védik a civil szférát

Százak demonstráltak hétvégén a fővárosban a norvég támogatásokat szétosztó Ökotárs Alapítvány elleni rendőri fellépés miatt. A kormány azonban nem hátrál, Lázár János kancelláriaminiszter azt is elismerte, hogy a Miniszterelnökség rendelte el a Kehi-vizsgálatot. Szerinte a norvég támogatások magyar közpénznek minősülnek.

Több százan vettek részt szombaton azon a budapesti tüntetésen, amelyet a kormány civil szervezetekkel kapcsolatos politikája és a Norvég Civil Támogatási Alapot koordináló civil szervezetekkel szembeni rendőri fellépés elleni tiltakozásul szerveztek. Mint ismert, múlt hétfőn 43 készenléti rendőr kíséretében a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei tartottak házkutatást a norvég állam támogatásainak egy részét Magyarországon kezelő Ökotárs Alapítványnál, majd elvitték kihallgatásra a szervezet igazgatóját, Móra Veronikát. Az akciót egyébként a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az ügy kapcsán gyakran nyilatkozó Csepreghy Nándor is "túlzónak" nevezte.

A Humán Platform által szervezett, számos civil szervezet közreműködésével megtartott fővárosi demonstráción Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta: kiállnak a "koncepciós eljárás alá vont" civil szervezetek mellett és nemet mondanak a hatalom túlkapásaira. Szegfalvi arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati sajtóban ma azon 15 ország közé sorolják Magyarországot, amely akadályozza a független civil szervezetek működését és a felsorolt országok között formálisan Magyarország az egyetlen nyugati típusú demokrácia. Az igazgató szerint a hatalom taktikája a neki nem tetsző civil szervezetekkel szemben "a hosszú meccsre való berendezkedés, az időhúzás, a kivéreztetés". Szegfalvi visszautasította a kormány érvelését, amely szerint azok a civil szervezetek, amelyek külföldi pénzt is felhasználnak, idegen érdekeket szolgálnának. "Ellenkezőleg, éppen olyan programokat hajtanak végre, amelyek jobbá teszik Magyarországot" - tette hozzá az igazgató.

A Humán Platform aktivistája, Gulyás Márton beszédében úgy fogalmazott, a független civil szervezetek elleni támadás, "közvetetten támadás" valamennyi magyar állampolgár ellen. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány karhatalmi erőt vezényel civil szervezetek ellen és olyan iratokat foglal le, amit törvényes módon nem tudna megszerezni. Gulyás hangsúlyozta, nekik nem a kormány és nem Orbán Viktor az ellenségük, hanem a közöny és az apátia. "Ennek megváltoztatásához nem háborúra és forradalomra, hanem azonnali társadalmi változásokra van szükség" - tette hozzá az aktivista.

A demonstrálók a Városháza utcától a Deák Ferenc térre vonultak át, ahol az egykori Gödör helyén Tamás Gáspár Miklós mondott beszédet. A filozófus úgy fogalmazott, a kormány azokat az önkéntes, nagylelkű szervezeteket vegzálja, amelyek a hajléktalanokat, a nőket, a gyerekeket, a fogyatékosokat, a nyomorgókat képviselik. A civil szervezetekre utalva kijelentette, ezek a kicsi, elszigetelt, felforgató, kozmopolita, elvetemült csoportok okoznak fejfájást a politikának, mert olyan feladatokat látnak el, amelyeket egy demokratikus, jóléti országban a kormánynak kellene elvégeznie. Tamás Gáspár Miklós szolidaritását és háláját fejezte ki ezeknek a csoportoknak, amiért kitartanak.

Úgy tűnik, a tüntetés nem szegte kedvét a kormányzatnak, és folytatni kívánja a civilek elleni fellépést. Az Indexnek Lázár János kancelláriaminiszter -Hódmezővásárhelyen, képviselő fogadóóráján adott interjújában - elismerte, hogy a Miniszterelnökség rendelte el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) Ökotárs Alapítvány elleni vizsgálatát. Bár Norvégia budapesti nagykövete, Tove Skarstein a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy nincs jogi alapja a Kehi-vizsgálatnak, mivel nem magyar, hanem norvég közpénzekről van szó, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban a norvég támogatások a magyar költségvetésen keresztül kerülnek kifizetésre, tehát magyar közpénzről beszélhetünk. Ennek ellenére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésére a Kehi azt a választ adta, hogy nem folyik keresztül a központi költségvetésen a norvégok pénze, nincs ilyen tételsor a büdzsében.

Lázár szerint ha az Ökotárs minden kért dokumentumot nyilvánosságra hozna, "eloszlanának a kételyek", mert kiderülhet, hogy az őket feljelentők, az Ökotárs pályázatain vesztes civil szervezetek, akik a kormányhoz vagy más szervezetekhez fordultak tévedtek. Az ügyben egyébként az első feljelentést egy fővárosi Fidesz-tag tette, egy Magyar Nemzet cikkre hivatkozva. Bár a miniszter szerint a vita a vesztes és a nyertes civil szervezetek között zajlik, az ügyet Lázár úgy indította el, hogy az európai ügyekért felelős norvég miniszternek írt levelében burkolt pártfinanszírozással vádolta meg az Ökotársat, mint amelynek több munkatársa is az LMP-hez kötődik. A Kehi feljelentésében már jogtalan kölcsönügyletekről van szó, amiért nem üzleti célú hiteleket nyújtottak civil szervezeteknek. Az alapítvány elismerte, hogy nyújtott kölcsönöket, de azokat európai uniós támogatási pályázatok előfinanszírozásaként adta.

                                                       A norvég ügy
Norvégia - Izlandhoz, Lichtensteinhez hasonlóan - nem tagja az Európai Uniónak, de része a szabadkereskedelmi övezetnek és a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni egyezménynek. Ezt az említett három ország (Svájc helyzete hasonló, de az alpesi ország önállóan kezeli a támogatásait) azzal ellentételezi, hogy a Norvég Civil Alap keretében támogatásban részesíti a fejletlenebb uniós tagállamok civil szervezeteit, köztük Magyarországot. Hazánkban összesen 131 szervezet kapott támogatást az alaptól, olyan programok megvalósítására, amelyek a demokratikus értékeket érvényesülését, valamint a kisebbségi és társadalmilag sérülékeny csoportok jogait erősítik. Ezen felül a magyar kormány is kap támogatást Norvégiától, ezeket a pénzeket azonban a skandináv ország leállította, miután elkezdődött a vita az Orbán-kabinettel.A norvégok támogatási gyakorlata két okból szúrja a magyar kormány szemét. Egyrészt szeretnék, ha közvetlenül a kabinet oszthatná el a norvég pénzeket, természetesen saját belátása szerint. Másrészt a támogatások döntő részét idehaza szétosztó Ökotárs Alapítvány számos olyan civil szervezetet támogat, amelyek rendszeresen bírálják a kormányt, és fő résztvevői, szervezői a kormányellenes demonstrációknak. A konfliktus eldurvulását jelzi, hogy Norvégia augusztus végén arra kérte az EU-t, hogy vezessen be szankciókat Magyarországgal szemben.

Kihal a nyomtatott sajtó, végképp legyűri az internet, miközben agonizál maga az írásbeliség is. A demokratikus, ámde felszínes látványkultúra rabja lesz (lett?) a tömegtársadalom tömegembere, aki észre sem veszi, hogy minden eddiginél rafináltabb módszerekkel manipulálja egy kisebbség. Igaz mindez, vagy csak lázálom?