Szimbolikusan a győzelem jelét, V betűt formáló két utcát töltöttek meg a demonstrálók pár napja Barcelonában, a katalán nemzeti ünnep, a La Diada alkalmából. A városi rendfenntartók becslései szerint legalább 1,8-2 millióan, de a helyi kormányzat szerint is legalább 450-500 ezren jöttek össze, hogy a katalán nemzeti zászló alatt felvonulva kinyilvánítsák akaratukat a függetlenség mellett. Idén először a függetlenségi népszavazás ellenzői is az utcára vonultak.
Artur Mas, a katalán helyi kormányfő, a nacionalista Konvergencia és Unió (CiU) párt vezetője a nagy tömegdemonstráció másnapján egy interjúban leszögezte: akár akarja Madrid, akár nem, Katalónia november 9-én megtartja a népszavazást. Időpont tehát van, s már a szavazólapra kerülő két kérdést is megfogalmazták. Ám ami - a skót helyzettel ellentétben - hiányzik, az épp a madridi központi kormány jóváhagyása.
Soraya Sáenz de Santamaría, a spanyol kormányfő helyettese a demonstrációra válaszul közölte: "Az embereknek joguk van a tiltakozásra, de a kormányon lévőknek, így Artur Masnak is, be kell tartania a törvényt."
A spanyol bírák szövetsége pedig azzal állt elő, hogy ha a katalánok szembeszegülnek az alkotmánnyal, amelynek 92. cikkelye értelmében csak a madridi kormány hozzájárulásával tartható népszavazás, s mégis megtartják a referendumot, akkor Artur Mast engedetlenség és lázadás vádjával akár 15 évnyi börtönre ítélhetik.
Mas arra panaszkodik, hogy a madridi kormány tapodtat sem hajlandó engedni, mindenre csak nemet mond. Azt szeretné, ha a spanyol kormányfővel meg tudnának állapodni a referendum feltételeiről. Madrid azonban kitart álláspontja mellett, hogy az alkotmánybíróság elé utalja, s ezzel
automatikusan felfüggeszti a katalán népszavazási törvényt. Mariano Rajoy miniszterelnök azt mondja, mindent meg fog tenni, hogy leállítsa a népszavazást. Katalóniában ugyanakkor vannak, akik azt javasolják, induljon polgári engedetlenségi mozgalom, s a tilalom ellenére is nyissák meg a szavazóhelyiségeket. Artur Mas szerint pedig azt semmiképp nem vétózhatja meg a központi kormány, hogy "jogilag nem kötelező erejű konzultáción" kérjék ki a katalánok véleményét.
Miközben mind a két nagy országos párt, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) is ellenzi a referendumot, van azért köztük különbség. Pedro Sánchez, a PSOE nemrég megválasztott új főtitkára a múlt heti felvonulás után szorgalmazta, hogy Rajoy és Mas mégiscsak üljenek le tárgyalni egymással. A PSOE az 1978-as spanyol alkotmány reformját, az autonóm jogosítványok újratárgyalását sem ellenezné.
Alberto López Basaguren baszk alkotmányjogász, a skót és a kanadai quebeci népszavazások egyik szakértője az El País című lapnak nyilatkozva elmagyarázta: a skót példa nem kínál megoldást Spanyolország számára, mivel a brit jogrend más, Nagy-Britanniában a helyi törvénykezést nem írja felül semmiféle alaptörvény.
Másfelől a skót vezetés meg tudott állapodni a londoni Cameron-kormánnyal a referendum feltételeiben. Igaz, akkor még nagy fölénnyel vezettek az elszakadás ellenzői, azóta igen szorossá vált a verseny.
Egy szeptember elején készült Metroscopia-felmérés szerint a katalánok 45 százaléka elfogadná az alkotmánybíróság döntését és új tárgyalásokat szorgalmazna, 23 százalék a tiltalom ellenére is megtartaná a népszavazást, 25 százalék pedig eleve olyan megoldást keresne, ami nem igényel referendumot. Ha elbukik a népszavazási terv, nem kizárt, hogy Mas előrehozza a
katalán választásokat, igaz, számításba kell vennie, hogy elődje, a veterán Jordi Pujol hangos korrupciós botránya súlyosan ártott a nacionalista párt népszerűségének.