A CIA szóvivője szerint az IS harci sikerei miatt nőtt meg jelentős mértékben a szélsőséges fegyveresek száma. Sokakat pedig az Irak és Szíria területének egy részén kikiáltott kalifátus vonzhatott. Az iszlamisták előretörése a teljes arab világot aggodalommal tölti el. A térség tíz országa kíván csatlakozni Egyesült Államok és az Európai Unió által létrehozott, dzsihadista-ellenes szövetséghez.
A szaúd-arábiai Dzsiddában megtartott terrorellenes konferencián kiemelték a közös harc fontosságát. A szövetséghez a szaúdiak mellett a következő arab országok csatlakoztak: Irak, Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, valamint az Arab Emírségek.
Hiányzik azonban a listáról Törökország neve. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Ankarában tárgyalt a törökök IS-szel szembeni szerepvállalásáról. Vendéglátója, Mevlüt Cavusoglu, sajtóértekezletén jelezte, hazája nem vesz részt az Iszlám Állammal szembeni katonai akcióban, kizárólag a segélyműveletekre összpontosít. Kerry kifejtette, az Egyesült Államok 500 millió dollárral segíti a szíriai polgárháború áldozatainak hozzátartozóit. Kerry udvariasan megjegyezte, több kérdésben mennyire közeliek az álláspontok Washington és Ankara között.
Bár az Egyesült Államok szívesen venné, ha Ankara vezető szerepet vállalna az IS-szel szembeni fellépésben, s megakadályozná, hogy az önkéntes iszlamisták Szíria területére szivárogjanak, Washingtonnak Ankara szempontjait is figyelembe kell vennie. A törökök azért is kényes helyzetben vannak, mert az iszlamisták néhány hónapja 49 török állampolgárt ejtettek túszul, az ő sorsuk nyilván elsőbbséget élvez Ankara számára.
Ugyanakkor bizonyos jelek arra utalnak, hogy Ankara a "fű alatt" szorosabban együttműködik az Iszlám Állam elleni küzdelemben, mint azt a külvilágnak mutatja. A francia RTL azt jelentette, visszatoloncoltak Törökországból Franciaországba egy férfit, bizonyos Mourad Farest, aki a dzsihadisták mellett akart harcolni. S nem ő az egyedüli. Állítólag már 830 nyugat-európai útlevéllel rendelkező szélsőségest küldtek vissza hazájukba.
Törökország kezdetben támogatta az iszlamistákat abban bízva, hogy az ő segítségükkel buktathatják meg Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét. A szélsőségesek ezért rendre Törökországon keresztül utaztak a konfliktus helyszínére. Ankara tervei azonban nem váltak valóra, a szíriai rezsim nem bukott meg, az IS azonban olyan erőssé vált, hogy már akár Törökországban is terrorcselekményeket hajthat végre. Ezért megerősítették a határszakasz és a repülőterek védelmét.
Ankara magatartásában egy másik szempont is fontos szerepet játszik: az országban sokan rokonszenveznek az IS-szel. Az IS 12 ezerre becsült külföldi dzsihadistája közül ezerre tehető a török állampolgárok száma.
