Forrásaink szerint, noha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) magára vállalta a törvényjavaslatot, azt Handó Tünde elnök valójában már egyeztette a kormánnyal, s az illetékes minisztérium is áldását adta a tervre. Noha az OBH elnökének valóban van javaslattételi jogköre, az Orbán-kormány által kinevezett bírósági igazgatási vezető - és társai - elképzeléseit forrásaink szerint nem támogatják a bíróságok. Azzal ugyanis, hogy a tanácselnökök határozatlan idejű megbízatása határozottra, hat évre változna, sérülne az ítélkezés függetlensége. A posztot a jövőben pályázat útján lehetne elnyerni, melynek elbírálásában az előző ciklusban kinevezett bírósági vezetők játszanának döntő szerepet, akik már több esetben bizonyították, hogy a bírói kar által támogatott jelöltekkel szemben, más megfontolások alapján döntenek előmeneteli kérdésekben.
Úgy tudjuk, az érintett bírák már készítik azt a strasbourgi beadványt, mellyel azonnal nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, amint a parlament elfogadja a javaslatot. Így ugyanis az ítélkezést közvetlenül is befolyásolva mozdíthatnák el a tanácselnöki kart. Ez érvelésük szerint elsősorban nem is az érintett bírák szerzett jogainak sérelme, azaz nem a tanácselnöki pótlékoktól való elesés miatt súlyos beavatkozás, hanem mert alapjaiban ásná alá a bírói elmozdíthatatlanság elvét. Forrásaink szerint márpedig a korábbi strasbourgi ítélkezési gyakorlat egyértelmű abban, hogy egy ilyen bírói státuszt és előmenetelt érintő módosítás veszélyezteti az ítélkezés stabilitását és függetlenségét.