Molnár Csaba a növekvő gazdasági problémák és a „felesleges” állami beavatkozások közé sorolta, a Magyar Külkereskedelmi Bank megvásárlását, amit az állam piaci folyamatokba való felesleges és káros beavatkozásaként értékelt.
Egy olyan rossz állapotban lévő pénzintézetet vettek meg, amelynek hatalmas kötelezettségállománya a külföldi tulajdonosoktól átkerült a magyar adófizetőkhöz – jelentette ki. "Jól láthatóan trafikmutyi után kocsmamutyi érkezik Magyarországra”, mert megkezdték az italboltok koncessziós államosításának előkészítését – folytatta. Az EP-képviselő emellett felhívta a figyelmet, hogy történelmi csúcsra emelkedett a bruttó államadósság.
A fővárosi közgyűlés összetételének és megválasztásának szabályait néhány hónappal a szavazás előtt változtatták meg, méghozzá a Fidesz számára kedvező módon – jelentette ki Molnár Csaba. Az elmúlt időszak legdurvább támadása pedig a civil szervezeteket érte a Norvég Alap miatt – mondta. Újabb támadásokat indítottak a szabad média ellen – tette hozzá. Ide sorolta, hogy „kormányzati nyomásra” eltávolították az Origo főszerkesztőjét, a reklámadó bevezetését pedig a „nehézfegyvernek” nevezte. Tovább folytatódik az ország nemzetközi és uniós elszigetelődése – jelentette ki.
Az ukrán konfliktusban a kormány tartózkodik az ellen, hogy különbséget tegyen agresszor és áldozat között – érvelt Molnár Csaba. Hozzátette: eközben a kabinet nem lép fel az ellen, hogy „először a második világháború óta” egyik Európai ország egy másik rovására terjeszkedik és növeli területét. Az elszigetelődés bizonyítékának nevezte, hogy új Európai Bizottság felállításakor Navracsics Tibor leendő magyar biztos a "legsúlytalanabb" portfóliót kapta, mert az EU-nak sem közös oktatás-, sem pedig közös kulturális politikája nincsen.
Magyarország 1300 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást kap a következő hét évben, mint amennyit a megelőző ciklusban kapott – emelte ki Molnár Csaba.