Az Európai Bizottságon belül a sport is az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági tárcára jelölt biztoshoz, Navracsics Tiborhoz fog tartozni - közölte Dennis Abbott, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. A jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter tehát legalább egy, az Orbán-kormány szívügyeként ismert terület uniós felügyeletébe beleszólhat majd, hiszen az utóbbi években Magyarországon lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a sport - főként bizonyos sportok -, mint az oktatás, illetve a kultúra.
Egyébként a Navracsicsnak szánt biztosi funkció az Európai Unión (EU) belül sem igazán hangsúlyos, olyannyira nem, hogy egy korábbi tárcát bontottak szét, így a magyar tag az uniós költségvetés legfeljebb 1 százaléka felett diszponálhat majd. Az is biztos, hogy a jövendő EU-biztos másra vágyott, s noha Navracsics szerdán igyekezett leplezni csalódottságát, azt azért elmondta: mostani pozíciójából adódóan külügyi vagy más, nemzetközi jellegű portfólióra számított. Szerinte azonban ez a terület is közel áll most is folytatott egyetemi oktatói munkájához, valamint korábbi miniszteri tevékenységéhez. Mindjárt meg is említette a gyermekbarát igazságszolgáltatás beindítását, valamint a magyar közigazgatási ösztöndíj létrehozását, ami finom szólva is komikusan hathat.
Korábban persze Navracsics még "mert nagyot álmodni", a Der Tagesspiegel című német lapnak a nyáron azt mondta, a szomszédságpolitikai vagy a közlekedési tárca érdekelné. Később, az MTI-nek nyilatkozott arról, hogy magyar részről felmerült a bővítési tárca ellátásának lehetősége, magyarán az Orbán-kormány azt szerette volna, ha bővítési biztos lesz. Navracsics erről azt mondta: "származásából és eddigi pályájából adódóan" szívesen látná el ezt a feladatkört. Ám az Európai Bizottság új elnöke, a luxemburgi Jean-Claude Juncker másként döntött, így az uniós források és jogalkotás szempontjából talán az egyik legsúlytalanabb tárcát kínálta föl a magyar jelöltnek.
Most pedig napokon belül újabb "kellemetlenségekkel" kell szembenéznie az uniós biztosi posztra évek óta aspiráló Navracsicsnak. Hamarosan ugyanis megkezdődik a biztosjelölti meghallgatás az EP illetékes bizottságai előtt, ahol Orbán Viktor kormányfő jelöltje bármilyen kérdést kaphat. Ezek a testületek hagyományosan két fő irányban érdeklődnek a tagállami kormányok jelöltjeitől: jövendő feladataikról és programjukról, valamint a személyes előéletükről. Az biztos, hogy Navracsics jó eszű, felkészült politikus, s bár uniós oktatási programjáról egyelőre nem tudni semmit, szakmai megítélésével várhatóan nem lesz probléma. Nem úgy politikai múltjával, Orbán iránti elkötelezettségével, s elsősorban az utóbbi négy év megnyilvánulásaival. Mindezt tükrözi az itt olvasható rendhagyó politikusi portré.
"Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek." (HVG-portré, 2004)
Navracsics Tibor jogász, bírói szakvizsgája is van, bár sosem bíráskodott, politológusból lett politikus. Az első Orbán-kormány idején 1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztály élén állt. Állítólag Lánczi András, a Fideszben akkoriban tekintélynek számító politológus volt a "mentora" a pártban, talán nem véletlenül lett Tamás nevű fia később Navracsics frakcióvezetői kabinetfőnöke. 2002-2003-ban a Fidesz politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett, majd a párt, s így Orbán elnöki kabinetfőnöke lett. Beugró volt, mert Orbán eredetileg Rogán Antalt kérte fel a tisztségre, ő azonban visszautasította. Navracsics ebben a pozícióban, s pártigazgatóként is érdemi hatalomhoz jutott már 2003-ban a pártban. Amikor 2004 nyarán a Fidesz magabiztosan megnyerte az EP-választást, Navracsics elégedetten nyilatkozta, hogy elsősorban mozgósításban verték meg az MSZP-t. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listájáról szerzett országgyűlési mandátumot.
"A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogyha már nem hallgat az ellenzéki pártra, akkor fogadja meg más európai országok javaslatait és ne menjen szembe Európával." (2009, március, sajtótájékoztató)
A leendő EU-biztost szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki, emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. Sőt, miután a Fidesz-KDNP frakciószövetség 2006 ősze, a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után úgy döntött, hogy a kivonulnak Gyurcsány Ferenc minden előre bejelentett felszólalásáról, Navracsics azt kérte főnökétől, benn képviselhesse a képviselőcsoportot. Csak ő és Semjén Zsolt maradtak a teremben, s vitáztak rendszeresen. Ebben az időben a mostani uniós biztos-jelölt kiváló retorikai képességeit is megmutathatta, a KDNP elnöke pedig maga úgy emlékezett vissza később az időszakra, hogy Gyurcsány Ferenc amortizálása és Orbán Viktortól való távoltartása volt parlamenti feladatuk, nem érvekkel, javaslatokkal, programmal - hanem gladiátorként, "sebeket kapva".
"A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét." (2010, Nemzeti ügyek politikája)
Navracsics nemcsak a Fidesz megújításában vállalt szerepet, hanem részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. Állítólag kifejezetten az ő nevéhez fűződik az úgynevezett csúcsminisztériumi rendszer, amely az előző ciklusban jött létre, s sokak szerint már az első évben kudarcot is vallott. Ezt erősítheti, hogy míg 2010-ben épp Navracsics kapta meg az új, rettentő széles hatáskörű Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetői szerepét - s miniszterelnök-helyettes is lett egyben -, addig Orbán az idén alakult kormányában ezt a csúcstárcát alaposan szétbontotta. Ugyanakkor Navracsics érezhetően profilváltásra kényszerült a kétharmados kormány megalakulása után, hiszen 2010 előtt, frakcióvezetőként teljes erőbedobással építette a Fidesz nyugati kapcsolatait. Jó nyelvtudásával és mérsékelt nézeteivel egyik feladata volt, hogy megkedveltesse a Fideszt a nyugati világban.
"Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet." (HVG, 2004)
Csakhogy Orbánék a programjukban szereplő, jól hangzó konszolidált európai politizálás helyett az "unortodox" megoldásokat választották, amivel Navracsics az első időben rendre ütközött is. Igazságügyért is felől miniszterként megütközött például azon, hogy a 98 százalékos különadót alkotmányellenesnek minősítő döntés után az új Fidesz-frakcióvezető, Lázár János javaslatára korlátozták az Alkotmánybíróság (Ab) határköreit. Aggályait a sajtóhírek szerint ki is fejtette a kormányfőnél, aki ezek után azzal "alázta" helyettesét, hogy a név szerinti parlamenti szavazáson Navracsicsnak nyilvánosan támogatnia kellett a jogállamellenes módosítást. A kormányzás első hónapjaiban ennek ellenére megmaradt européer hozzáállása, így előfordulhatott, hogy Navracsics egyes kérdésekben - például a médiahatóság rendeletalkotási jogköre - olyan hatalmasságokkal került szembe, mint Lázár János vagy Rogán Antal. S míg a ciklus elején azt állította, "igyekszünk a lehető legjobb minőségű alkotmányszöveget előállítani", végül az alaptörvény sem a KIM-ben készült hivatalosan, hanem Szájer József ipad-jén.
"Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral." (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)
2012-re Navracsics nem játszhatta tovább a kívülálló, higgadt européert, az Orbán-kormányban betöltött, s a törvényalkotásért felelős csúcstárca vezetőjeként betöltött szerepe rákényszerítette, hogy részt vállaljon az EU-val ekkorra kialakuló konfliktusokban. Ő volt tehát az első, aki igen éles szóváltásba keveredett az uniós intézményekkel, először a médiaügyekért felelős EU-biztossal, Neelie Kroessal. A médiatörvény módosításáról szóló brüsszeli meghallgatáson a magyar miniszterelnök-helyettes négyszemközt megígérte Kroesnak, hogy az Európa Tanács ajánlásait kritika nélkül átvéve módosítják a törvényt, a nyilvános meghallgatáson azonban már feltételeket támasztott. Mikor ezt az EU-biztos szóvá tette, Navracsics tovább élezte a vitát, s azt mondta: Kroes az ülésen "liberális politikusként a brüsszeli liberálisok markánsan magyar kormányellenes álláspontjának kívánt megfelelni". Később sajátjává vált az uniós politikusokkal szemben gyakorolt, más tagállamokban nem megszokott, személyeskedő, támadó kommunikáció, s gyakorlatilag minden brüsszeli kritikát a visszatámadás, s nem a megelőző években tanúsított, konszenzuskereső retorikával kezelt. Ráadásul igazságügyi miniszterként a nevére vett számos, később alkotmányellenesnek és nemzetközi jogot sértőnek bizonyult törvényjavaslatot is, s rendszeresen vett védelmébe a hazai és nemzetközi sajtóban olyan magyar szabályozásokat, amelyek egyértelműen védhetetlenek voltak.
"Meg kellett hogy állapítsam, nincs tehetségem a joghoz" (2004, HVG)
Navracsics az igazságügy területén szállt ringbe a legdurvább vitában, a bírói kényszernyugdíjazás, s az ítélkezés függetlenségét befolyásoló bírósági reform ügyeiben ugyanis rendszeresen félremagyarázta az uniós kritikákat. Ez 2013 tavaszára olyan mérvű konfliktust generált az uniós igazságügyi biztossal, Viviane Redinggel, hogy a sajtón keresztül a személyeskedésig fajuló vita alakult ki. "Asszonyom, Ön arra kért engem, hogy ellenőrizzem a postaládámat. Én arra kérem Önt, hogy ellenőrizze a tényeket" - írta például Reding Népszavának adott interjújára nyílt levélben, de az uniós biztost kritizálva a többi között úgy is fogalmazott: az EB most távozott alelnöke részrehajló, "sorra hagyja cserben az emlékezete", a "tények megmásításába fut bele", "kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz". Eközben Navracsics itthon is "alkotott". Miután Orbán Viktor egy parlamenti vitában kifejtette elégedetlenségét a Marian Cozma halálát okozó veszprémi emberölés ügyében hozott ítélettel, helyettese tollat ragadott, s a Kúria elnökét kérte fel az "ítélkezési gyakorlat" felülvizsgálatára, mondván: egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe, vagy bíróságonként nem következetes volta miatt. Navracsics azt kérdezte a főbírótól: megfelelőnek értékeli-e "a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet". Darák Péter finoman visszautasította a miniszter beavatkozását a független ítélkezésbe, maga Navracsics pedig azzal utasította vissza ezt a "vádat", hogy "jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra". Csakhogy nem sokkal később részben súlyosbította a jogerős ítéletet a Cozma-ügyben a Kúria, magyarán az ügy korántsem volt lezárt.
"Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít." (HVG, 2004)
Ugyanakkor Navracsics az utóbbi hónapokban ismét kifejezetten Európa-barát arcát mutatta. "Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik" - mondta például augusztus 20-án, miközben főnöke, Orbán Viktor nyilatkozataiban továbbra is rendre ostorozza nyugati szövetségeseinket. Az már külügyminiszteri kinevezése előtt is köztudott volt, Navracsics Brüsszelbe vágyik, s azt is hónapok óta tudni lehet, hogy a tárca élén Szijjártó Péter váltja majd. Hogy azonban a miként tud kitörni Orbán Viktor kabinetfőnöki és helyettesi árnyékából, a Fidesz gladiátora-szerepből, vagy épp a magyar kormány EU-ellenes pitbulljának imázsából az EP meghallgatásain, kérdéses. Az mindenesetre tény, hogy valamennyi uniós biztosnak az európai bíróság előtt kell fogadalmat tennie azzal kapcsolatban, hogy kizárólag az európai érdeket, értékeket és feladatokat képviseli az elkövetkező öt esztendőben, a rá szabott szakterületen. Ha Navracsics nem így tesz, akkor Juncker elnök felkérheti, hogy mondjon le.