Obama amerikai keleti-parti idő szerint esti főműsoridőben mondott, 13 perces tévébeszédében megerősítette: Washington akár szíriai területen is kész csapást mérni az IS dzsihadistáira. Bejelentette, hogy a már ottlévő 1043 katona és tanácsadó mellé a Pentagon további 475 főt küld Irakba, jórészt különleges erőket, kiképzőket, akik az iraki hadsereg és a kurd pesmerga egységek támogatásában vesznek részt.
USA Today
Egy háborúba belefáradt elnök próbálja mozgósítani a háborúkba belefáradt közvéleményt, mielőtt még egy Pearl Harbor-i vagy 9/11-es sokk érné az Egyesült Államokat - írta szerkezstőségi cikkében a lap. Obama türelmes, több évre szóló stratégiát dolgozott ki, amelynek célja az IS meggyengítése, végső soron megsemmisítése. A modell nem az iraki, hanem az al-Kaida ellen még Bush által meghirdett háború.
The Guardian
Obama bejelentése változást jelez az amerikai külpolitikai stratégiában, nagyobb hangsúlyt helyez a terrorizmus ellenes műveletekre, mint a katonai fellépésre - jegyezte meg a brit lap. Mivel azonban túl nagy szerepet szán más államoknak, kisebb lesz Washington befolyása a végkifejletre, mint előző elnökök háborúinál. Kockázatos stratégia, amely magában rejti a küldetés észrevételen kibővülésének veszélyét.
Der Spiegel
Három fontos kérdésre sem adott választ az amerikai elnök beszéde. Milyen támogatást kíván adni a szíriai mérsékelt lázadó erőknek? Milyen kapcsolatot akar kialakítani az Aszad-rezsimmel, amelyet eddig felelőssé tett az IS megerősödéséért? Milyen elvek irányítják külpolitikáját? - tette fel a kérdéseket internetes oldalán a német magazin, amely arra is figyelmeztet, hogy orosz részről agressziónak minősíthetik az amerikai légierő szíriai fellépését.
Obama közölte, hogy már több mint 150 légicsapást hajtottak végre Irak területén, iraki és amerikai létesítmények védelmében, az iraki és a kurd erők akcióihoz légitámogatást nyújtva. Az elnök üdvözölte a szélesebb alapokon nyugvó új iraki kormány megalakulását. Az iraki fegyveres erők mellett növelik a mérsékelt szíriai ellenzéknek nyújtott támogatást.
Obama előre jelezte, hogy két hét múlva az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elnököl majd, hogy mobilizálja a nemzetközi közösséget az IS elleni küzdelemre. Külön kiemelte, hogy az IS nem állam, hanem az al-Kaidából kiszakadt, különösen brutális terrorszervezet, aki népirtással fenyegetett egy vallási kisebbséget, s kegyetlenül végzett két amerikai újságíróval, James Foleyval és Steven Sotcloffal.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, az IS elleni offenzíva nem hasonlítható össze az iraki vagy az afganisztáni háborúval,
harcoló amerikai csapatokat nem vetnek be külföldi ország területén. Obama előző nap a Fehér Házban tájékoztatta terveiről a képviselőház és a szenátus vezetőit, s mintegy 500 millió dollár jóváhagyását kérte az IS elleni fellépésre.
Homályban hagyta az elnök, hogy meddig tarthat az IS elleni offenzíva. Szakértők azonban valószínűsítik, hogy hosszú évekig elhúzódó hadműveletről lehet szó, s nagy valószínűséggel Obama utódának is birkóznia kell majd a nemcsak Irakot és Szíriát, hanem az egész térséget fenyegető válság megoldásával.
John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Dzseddába érkezett, Szaúd-Arábia, az öbölállamok képviselőivel, egyiptomi, jordániai, libanoni, illetve törökországi illetékesekkel tárgyalt a formálódó nemzetközi koalícióról, a szíriai ellenzékiek kiképzésének lehetőségéről, illetve a térségbeli országokban a légtérhasználat lehetőségéről.
Oroszország figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy az amerikai légierő szíriai fellépését a nemzetközi jog súlyos megsértéseként értékelnék. A moszkvai külügyi szóvivő nyilatkozata szerint ENSZ-felhatalmazás nélkül ezt "agressziónak" tekintenék.