A berlini RBB rádiónak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy miközben a másfél héttel ezelőtti, Szász-Anhalt tartományban megrendezett tartományi választáson az AfD híveinek mindössze 23 százaléka élt szavazati jogával, az euroszkeptikus politikai erő így is 9,7 százalékos eredményre tett szert.
Merkel hangsúlyozta, minden tartományra érvényes, hogy pártja, a kereszténydemokrata CDU nem lép koalícióra az Alternatívával. Ugyanakkor hozzátette, "sosem mondtam olyat, hogy nem beszélünk velük". Merkel felszólította a CDU-t arra, hogy a brandenburgi és thüringiai kampány utolsó napjaiban foglalkozzon azokkal a témákkal is, amelyek az AfD választóit különösképpen érdeklik.
Mint mondta, főként a növekvő bűnözésről, az illegális bevándorlás témaköréről van szó. Kifejtette ugyanakkor, nem elég megemlíteni ezeket a kérdéseket, megoldást is kell találni rájuk. A kancellár meg is tette az első lépést: keményebb fellépést sürgetett a lengyelországi határnál tapasztalható növekvő bűnözés ellen. Annak a véleményének adott hangot, hogy ebben a régióban nem elegendő a rendőri jelenlét.
Merkel első ízben beszélt részletesen pártjának az AfD-vel kapcsolatos stratégiájáról. A CDU-n belül ugyan létezik egy szárny, amely közeledne az euroszkeptikusokhoz, a kancellár azonban rendre ezen törekvések ellen foglalt állást. Amint Peter Tauber, a CDU főtitkára a Spiegelben fogalmazott, "nem lehet a jövőt nyolcvanas évekbeli szólamokkal alakítani".
Thüringiában a CDU a voksolás nagy esélyese, 34-38 százalékra számíthat. A Balpárt áll a második helyen, jelentősen megelőzi a szociáldemokratákat. Az AfD 5-7 százalékot kaphat. A CDU előre borítékolható elsősége ellenére nem biztos, hogy kereszténydemokrata miniszterelnöke lehet a tartománynak.
A berlini RBB rádiónak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy miközben a másfél héttel ezelőtti, Szász-Anhalt tartományban megrendezett tartományi választáson az AfD híveinek mindössze 23 százaléka élt szavazati jogával, az euroszkeptikus politikai erő így is 9,7 százalékos eredményre tett szert.
Elképzelhető ugyanis, hogy az SPD a Balpárttal és esetleg a Zöldekkel lép koalícióra, ami azt jelentené, hogy - Bodo Ramelow személyében - első ízben balpárti miniszterelnöke lenne a tartománynak. Kérdés azonban, mit szólna egy "vörös-vörös" koalícióhoz a berlini pártközpont. Az SPD vezetését némiképp zavarhatja, hogy a balpártiak listáján két olyan jelölt is szerepel, akik korábban a Stasi tagjai voltak.
Brandenburgban az SPD vezet 31 százalékkal, héttel megelőzve a CDU-t, kilenccel a Balpártot. Az AfD biztosan bejut a tartományi parlamentbe, az előrejelzések szerint kilenc százalékkal. Az SPD ebben a tartományban 1990 óta a legerősebb politikai erő.
Mint a Die Welt kommentárjában írta, a három volt keletnémet tartományban lezajló választás során az AfD igazi hatalmi tényezővé válik. A párt már a májusi európai parlamenti voksolás során ebben a régióban volt a legerősebb, Szász-Anhalt tartományban már akkor is tíz százalékot kapott.
Ezeknek a sikereknek azonban komoly következményei lehetnek, s az euroszkeptikus tömörülés a nyugatnémet tartományokban is stabil szavazói bázist alakíthat ki.
