Több sajtó cikkben olvasom, hogy a Készenléti Rendőrség objektumvédelmi főosztályához beosztott rendőröknek kötelező arcról felismerni több állami funkcióban lévő, de még esetenként ellenzéki politikust is. A különböző objektumokba kötelezően ellenőrzés nélkül beengedhető személyek listája más és más. Az, hogy a listákon szereplő személyek akadálytalanul (igazolvány felmutatása nélkül) bejuthassanak a megjelölt épületbe, természetesen az őröktől komoly felkészülést és jó arcmemóriát követel, ehhez fényképes segédeszközöket biztosít a rendőrség. Az olvasottak alapján két velem történt esemény jutott eszembe. 1960-ban a tűzoltóknak kötelező volt az előjárok neveink ismerete, de természetesen személyét, azaz az arcát nem volt kötelező ismerni.
Simavállapos tűzoltóként egyik alkalommal kapuőri szolgálat ellátása közben egy számomra ismeretlen ember a parancsnokhoz akart bemenni, természetesen igazolványt kértem tőle. Kiderült, hogy az akkori Országos Tűzoltóparancsnok állt velem szemben, hiszen a nevét ismernem kellett. Szabadkozni kezdtem volna, de a vezérőrnagy elvtárs megdicsért, hogy milyen figyelmesen láttam el szolgálatot, szerinte akkor is kellett volna kérnem az igazolványt, ha netán arcról felismertem volna. Tehát az akkori "átkosban" sem vindikáltak a legfelsőbb vezetők olyan jogokat maguknak, hogy a "megerőltető" igazolvány bemutatása alól mentesüljenek. A másik esetem közelmúlti. Az utcán kedvesen, tegeződve megszólított egy úr, sajnos nem ismertem fel, pedig, mint később kiderült, közel tizenöt évig egymás mellett laktunk. Ezek szerint ma én még kapuőrnek sem felelnék meg a rendőrségnél.