„Rengeteg albumot nézegettem korábban és feltűnt, hogy a nők alulreprezentáltak, kivéve, ha a szépség a téma. Szerettem volna egy olyan könyvet, amelyben a nők előtt tisztelgünk, legyenek ők tudósok, sportolók, színeszek, mozgalmárok, bármik, lényeg, hogy a saját területükön hiteles, értéket teremtő személyek” – mondta Fábián Évi, fotográfus.
„Egy kiállításom alkalmával a megnyitóbeszédben a következő hangzott el: Csukják be a szemüket. Képzeljék el, ahogy a régi középiskolájukban felmennek a lépcsőn, belépnek a tanterembe, beülnek a padba, majd felnéznek a táblára, végignéznek a kifüggesztett képeken, hazánk nagy íróin. Kiket látnak? Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre… Női arcképet nem látunk. Pedig lányoknak és fiúknak egyaránt szükségük van női példaképekre.”
Jakabos Zsuzsa/Forrás: Just Creative
A „Nők Magyarországon” című könyv első kötete után a szerző újabb portréalbummal jelentkezik, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban élő és munkálkodó, fantasztikus eredményeket elért nőkre.
„Elzának, a hatéves kislányának ajánlja a szerző a könyvet, de ahogy megnézegettem, én az összes magyar tini lánynak a kezébe adnám, akik még nem tudják, mit válasszanak hivatásukként” – vette át a szót a könyvbemutatón a kötet egyik szereplője, Al Ghaoui Hesna.
Hesna-Alghoui/Forrás: Just Creative
„Fontos, hogy a fiatal lányokban fel se merüljön az a gondolat, hogy ez vagy az nem női szakma, bizonyos dolgokért ne lenne érdemes küzdeni, hanem a lehetőségek sokasága közül tudjanak választani, ne ismerjenek lehetetlent. Amerikában bizonyára csodálkoznának azon, miért van szükség csak nőket bemutató könyvre, ők ebben egy kicsit előbbre járnak. Számos arab országban helyt tudtam állni, és fel sem merült a nemiség kérdése a munkámmal kapcsolatban. Inkább itthon kérdés ez még mindig. Szerintem nincs női és férfi szakma, sokkal inkább, hogy fontos, hogy ki végzi jól, vagy rosszul a munkáját.”
A 88 magyar, 19-90 év közötti nőt felvonultató kötet két év munkájának eredménye. A fotográfus-szerző a fényképek elkészítésénél nem alkalmazott stylistot, sminkest, fodrászt, mert az adott személyt úgy kívánta megörökíteni, ahogy a portré alanya magát szerette volna megmutatni.
„Az évek során az ember, főleg egy közszereplő sok-sok negatív élményt gyűjt be a fotózásokról. A legrosszabb, amikor sokáig tart egy fotózás” – kezdte Winkler Nóra.
Winkler Nóra/Forrás: Just Creative
„Fábián Évi úgy imitál diskurzust, hogy közben laza, oldott környezetet teremt és villámgyorsan dolgozik, figyelve a portré alanyának minden rezdülését. Rengeteget dolgozom képekkel, mindig elemzem, rendszerezem a látottakat. Most, hogy kézben tarthatom ezt a remek válogatást, lesz módom elmerülni ebben a sok-sok életrajzban. A szerző ugyanis úgy tudta megörökíteni ezt a 88 nőt, köztük engem is, hogy szavak nélkül is elmeséli a történetüket. Őszinte, nem idealizált valóságban mutatja be a szereplőket. Jó látni, hogy létezik a „nyugodt önmagam”, és ő ezt el tudta csípni.”
